„A jegy szülöttje a leggyakrabban amiatt terelődik tévútra, hogy kínosan kerül minden megrázkódtatást, szenvedést, vereséget és megaláztatást, ráadásul ezt különösen intenzív életigenlésének és örömre való képességének jegyeként értelmezi anélkül, hogy bevallaná magának a mögötte rejlő félelmét az élettől, s nem ismeri föl: sokkal érettebbé válhatna, ha az élet sötét oldalaival is szembesülne. Ilyenkor az “örömbe való menekülésről” vagy egyfajta ’csakazértis-pozitivizmusról’ beszélhetünk, amivel önmaga istenesítését fenntartja. Nem látja énje korlátait, sőt kitér minden elől, ami ezekre rámutathatna, ez azonban önáltatás: nem engedi meg magának, hogy átélje a tehetetlenség érzését, holott ez tehetné őt teljesebb emberré.” (Fritz Riemann)

„A második világháborúban mély benyomást tett rám egyik bajtársam büszkesége, aki szemmel láthatóan félelem nélkül tette ki magát minden veszélynek, miközben sebesülteket vitt biztonságos helyre az ellenség elől. Egy nap aztán karon lőtték, s bár a lövés éppen csak horzsolta, az eset rendkívül megrázta őt, mivel megingatta az önnön sérthetetlenségébe vetett (tév)hitet: ha az is lehetséges, hogy ő megsérüljön, akkor akármi rossz megtörténhet. Egy magas beosztású tisztviselő egyik előléptetését szorongással fogadta, amit nem értett meg, amíg meg nem világosodott előtte, hogy ez a büszkeségével van összefüggésben. Az nem engedte ugyanis, hogy tájékozódjék afelől, miként látta el a hivatalát az elődje; mindeddig annak sem volt tudatában, hogy elvárja magától: mindig mindent azonnal, tanulás és előgyakorlat vagy mintakép nélkül képes legyen megcsinálni. Egy rossz irányba fejlődött Oroszlán-nőbetegem mondta nekem egyszer: A betegséget tulajdonképpen szégyennek érzem.” (Fritz Riemann)

 

Fritz Riemann: Útmutató asztrológia | Könyvfakasztó Kiadó, 2002 | Fordította: Mészáros Csilla
Kép: © Artur Weber – King XV
Fritz Riemann: Útmutató asztrológia
Oroszlán archetípus

Share This