 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TANULMÁNYRÉSZLETEK
A tanulmányok rovatban a hangsúly a jungiánus pszichológia szakirodalmán van. Külön figyelemmel a tanácsadói gyakorlathoz (praxis) segítséget adó tanulmányokra.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
dualitás és egység 1|2
|
|
| |
Antonia Schaefer tanulmánya, mely C.G Jung Intézet (Küsnacht, Svájc) képzésén született. Dualitás a fizikai törvény alapján. A dualitás pszichés ellentétpárokban. Egység a fizikai törvény alapján. Az egység mitológiai szemszögből nézve. Anima és animus. A projekció és az integráció..
|
|
|
„Ma dualitást és az egységet pszichológiai folyamatként lehet értelmezni, interpretálni. A dualitás és az egység egyidejűleg fizikai törvényszerűség is. Olyan erők, amelyek vonzzák és taszítják egymást. Egy szüntelenül ismétlődő folyamat. Dualitás és egység – egy természetes, fölérendelt alapforma, az univerzum törvényszerűsége, ami kicsiben, értsd az emberben és pszichéjében leképeződik. Az ellentétek egyesítése – ez az írás kísérlet arra, hogy a mindenség törvényszerűségeit kapcsolatba hozza az emberi pszichével és a lelki folyamatokkal, továbbá rámutasson arra, hogy milyen közös vonások, illetve azonos folyamatok rejlenek mögötte. Az Uroborosz elve, az önmagát nemző, önmagát szülő és megölő, farkába harapó kígyó, egyrészt az önmagát örökösen megújító rendszer jelképe, másrészt a természeté, amely minden életelvet magában foglal. Mi a dualitás, mi az egység?”
 tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a Varázsfuvola: mese és misztérium
|
|
| |
Anna Holub-Pszywyj tanulmánya Schikaneder és Mozart operájáról. Mese vagy misztérium? Próbatételek és beavatások. Élet és halál. A bölcsesség tana. Zene és szerelem. Varázsfuvola a végtelenségig. A varázsfuvola jelképei.
|
|
|
„Mi a Varázsfuvola? Miért van látszólagos szakadék az első felvonás, amelyben egy mese kerül elmondásra és a második felvonás között, amely egy beavatás rituáléját írja le? Csodálkozva kérdezünk rá az Éj királynője és Sarastro valódi jellemére és lényére. Nem értjük, miért ismerjük meg először az Éj királynőjét Ízisz istennőként és szenvedő anyaként, és a cselekmény kibontakozása során hogyan lesz belőle a sötétség bosszúéhes és gyilkos démona. Hasonlóképpen igaz ez Sarastróra is, akire isteni bölcsként és papkirályként tekintünk, s aki ugyanakkor Monostatost alkalmazza szolgájaként. Kérdések sora bukkan fel, amelyekre nincs ok-okozati magyarázat. Kíséreljük meg tehát a mű szellemiségét megragadni, hogy értelmezhessük a cselekményt.”
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
mindenek ellenére: Én (2. rész)
|
|
| |
Verena Kast svájci pszichoterapeuta a zürichi egyetem tanára, a Jung Intézet docense,
a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke.
(Bayerischer Rundfunk-ban elhangzott beszélgetés írott változatának második része)
|
|
|
„Az "árnyék" C.G. Jung koncepciója, amely egy nagyon-nagyon jó koncepció. Az volt a feltevése, hogy az "ahol fény van, ott árnyék is van" felismerést a társadalom szintjére át lehet vinni. Ha a saját személyiségünk bizonyos aspektusait kitesszük a fényre, ezzel egyidejűleg egyes aspektusok az árnyékba kerülnek. Következésképp nem lehet kizárólag fényben tündökölni. Korábban a fényt kizárólag a jóval azonosították. Nem, a jó és a rossz egymás mellett léteznek. Természetesen van még egy olyan folyamat is – és ez árnyék a valódi értelemben véve –, hogy személyiségünk bizonyos vonásait valóban elnyomjuk, mert nem akarjuk őket. És természetesen van árnyék egy családon belül is. Minden egyes családban vannak olyan témák, amelyekről nem szabad beszélni. Ez a fiatalok számára serdülőkorukban döntő momentum. ”
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
mindenek ellenére: Én
|
|
| |
Verena Kast svájci pszichoterapeuta a zürichi egyetem tanára, a Jung Intézet docense,
a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke.
(Bayerischer Rundfunk-ban elhangzott beszélgetés írott változatának első része)
|
|
|
„Ki vagyok én? Ki vagyok én másokhoz viszonyítva? Mi különböztet meg más emberektől? Mi tesz engem egyedivé? Milyenné válok az idő múlásával? Alapjában véve folytonosan változunk, és közben mégis mindig ugyanazok maradunk. Ezért lett a könyv címe: „Mindenek ellenére: ÉN”. Felmerül a kérdés, hogy napjainkban létezik-e még egyáltalán olyasvalami, mint az identitás. Vannak művészek, mint például Nancy Sherman, aki azt mondja, hogy minden maskarádé, vagyis úgy jeleníthetjük meg magunkat, ahogyan csak akarjuk. Az ún. belső magot, amelynek a létezéséről a pszichoterapeuták meg vannak győződve, kereshetjük, ameddig csak akarjuk – egyszerűen nem létezik. Alapvetően ez azt jelenti, hogy tetszőlegessé válik. S természetesen ez azt is jelenti, hogy a kapcsolódás (kapcsolat), amely rendkívül fontos, nagyon-nagyon nehézzé válik. A többi emberhez való kapcsolódásaink központi jelentőségűek az énné válás, az önmagunkká válás és egyáltalán az érés (fejlődés) szempontjából. Az identitás kérdése nemcsak arról szól, hogyan képzeljük el magunkat, hanem arról is, hogyan tudnak bennünket a többiek azonosítani. Hogyan jövök ki egyáltalán más emberekkel? Mit teszek hozzá a világhoz? ”
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
komplexusok és epizódemlékezet
|
|
| |
Verena Kast svájci pszichoterapeuta a zürichi egyetem tanára, a Jung Intézet docense,
a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke.
(Részlet a Park Könyvkiadónál megjelent
A személyiség születése című tanulmányból.)
|
|
|
„Minden ember egész sereg komplexus gazdája - ámbár Jung megjegyzi valahol, hogy inkább fordítva áll a dolog, a komplexusok a mi gazdáink; annyi biztos, hogy a szabad akarat véget ér ott, ahol a komplexustartomány kezdődik, vagy másképp szólva, minél több érzelmet és indulatot kötnek le komplexusaink, annál kevésbé érvényesülhet szabad akaratunk, mikor ezek a komplexusok beugranak. A komplexusok a mi életproblémáink, de központi élettémáinkat is kifejezik; fejlődési problémáink tükröződnek bennük, és egyúttal fejlődésünk témái is. Megszabják lelki hajlamainkat és készségeinket.”
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
nem könnyű új identitásra találni
|
|
| |
Verena Kast svájci pszichoterapeuta a zürichi egyetem tanára, a Jung Intézet docense,
a Nemzetközi Analitikus Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Mélypszichológiai Társaság elnöke.
(Részlet az Európa Kiadónál megjelent Kötés és oldás című tanulmányból.)
|
|
|
„A női azonossággal a serdülőkorban kell szembenézni, különben a nőnek nem lesz önálló identitása. Csak kölcsönzött identitás a lesz, amelyet kívülről vetítenek rá a szeretett férfiak vagy a társadalmi elvárások. Az autonóm identitást, amely éppen az ő lelki világához illeszkedik, nem találja meg egykönnyen. Amikor a kedvére való nőképet keresi, gyakran kiderül, hogy az valójában férfikép: férfiak alkották a nőkről. Sok tudatosító munkát igényel a nőktől, hogy átéljék a nem kívülről származó identitást, leírják az identitásérzést, olyan képeket keressenek, amelyek belső valójukat tükrözik, nem a külső elvárásokat. Az új nőkép végső soron természetesen alku lesz a belső és a külső világ között, keverék régi képekből, a vonatkoztatási személyek elvárásaiból és a nő saját önképéből, amely belső világát mutatja.”
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az animusz, az androgyn
és a kreatív nő-szindróma
|
|
| |
Mohás Lívia József Attila díjas regény- és esszéíró, gyakorló bölcsész-pszichológus, ismeretterjesztő pszichológiai szakíró. A C. G. Jung Komplex-pszichoterápiás Egyesület, a Magyar Pszichológiai Társaság, és a Magyar Pszichológus Kamara tagja.
A tanulmány a C.G.Jung Komplex Pszichoterápiás Egyesületben 2006. január 13-án elhangzott előadás írásos változata |
|
|
„Van a pszichopátiának egy sajátságos formája: a kreatív nő-szindróma. Azokra a nőkre jellemző, akiket a természet és a teremtő megáldott vagy megvert kreatív tulajdonságokkal. Ez a nő típus lehet intelligens vagy sem, nem ez a döntő, hanem az, hogy a kreatívitás sokféle szálból álló készség- és tulajdonság halmazából több határozottan jellemzi. A kreatívitása úgy működik, mint egy rejtett vulkán - és ha nem talál utat a felszínre, akkor megjelenhet ez a fajta pszichopátia, rombolhat, önpusztítást vagy emberi kapcsolatokat pusztíthat, életutakat tehet tönkre. A lényeg tehát az, hogy nincs kiútja a vulkánnak, valami megtorpan.”
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az asztrológiai tanácsadás gyakorlatáról |
|
| |
Fritz Riemann (1902-1979) pszichonalitikus és asztrológus asztrológiai tanácsadásról szóló tanulmánya 1976-ban (!) íródott, ám hihetetlenül aktuális ma is. Az írás az Útmutató asztrológia című művének egyik fejezete. Kiadta a Könyvfakasztó Kiadó. Fordította Mészáros Csilla |
|
|
„Mivel a praktizáló asztrológus még nem rendelkezik olyan körülhatárolt szociális szereppel, mint az orvos, a bíró, a lelkész stb., ez utóbbiaknál erősebben ki van téve kliensei homályos elvárásainak és projekcióinak. S annál készségesebben fog ezeknek az elvárásoknak megfelelni, minél kevésbé tisztázott számára a saját szerepe. Ha a tanácsadó túl sokat ígér, és nem ismeri a maga, valamint a szakterülete korlátait, akkor olyan elvárásokat támaszt a tanácskérőben, amelyeket aztán nem tud teljesíteni. Ha a tanácskérők túlságosan naivak és kritikátlan ok, túlságosan hisznek a csodákban, és tele vannak gyerekes elvárásokkal, vágyakkal és szorongásokkal, könnyen rávehetik a tanácsadót arra, hogy túllépjen felelősséggel vállalt kijelentésein. Hasonló jelenséggel más területeken is találkozhatunk, ám ott általában világosabb, mit várhatunk el a művelőitől, mit nem. Az asztrológiai tanácsadás helyzete és a benne résztvevők pszichológiája gyakorta oda vezet, hogy a tanácsadó a gyermek szerepébe kényszeríti bele a tanácskérőt, amennyiben hajlandó arra, hogy túl sok felelősséget átvegyen tőle, miként a tanácskérő annak a „mindentudónak” a szerepébe kényszerítheti őt, akinek kezébe kész a sorsát helyezni. Ez természetesen csak azon alapulhat, hogy az asztrológia lehetőségeit és határait széles körben félreismerik.”
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az individuáció |
|
| |
Adolf Guggenbühl-Craig svájci jungiánus pszichológus segítő hivatásokról írt könyvének kéziratos magyar változatának egy újabb részlete.
(fordította: Mészáros Csilla) |
|
|
„A tévedések elkerülése végett még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy az individuáció folyamatánál nem olyan jelenséggel van dolgunk, amely a szellemi és lelki egészséggel párhuzamosan megy végbe. Lehet valaki figyelemre méltóan mentes pszichotikus és neurotikus tünetektől, és mégis alig érinti meg az individuáció folyamata. Az én elég erős lehet ahhoz, hogy hatékony védekezési mechanizmusokat építsen ki az emberlét nagy kérdéseivel és félelmeivel szemben. A halált félre lehet söpörni azzal, hogy mással történik meg, és egy ideig nem szükséges foglalkozni vele. Egy rendkívül erős én elsáncolhatja magát egy gyakorlatias életfelfogás mögé, amely alapvetően semmiféle fenyegető dologgal nem akar foglalkozni, ami nem változtatható meg, mint például a halál. Az árnyék problematikát egész egyszerűen el lehet nyomni vagy másokra lehet vetíteni. Összes félelmünket céltudatos szorgalommal félre lehet tolni.”
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az archetípus szétválása |
|
| |
Adolf Guggenbühl-Craig svájci jungiánus pszichológus segítő hivatásokról írt könyvének kéziratos magyar változatából mutatok be egy rövid részletet. A közölt írás az orvos-beteg kapcsolatról szól, de tanulságos az asztrológus-kliens viszonylatában is.
(fordította: Mészáros Csilla) |
|
|
„Talán kezdetben valamikor az archetípus egyik pólusa az emberi individuumban volt, míg a másik pólus rajta kívül, például egyik embertársában. Ezzel szemben az ember pszichológiájában, ahogyan történelmi idők óta ismerjük, mindkét pólus ugyanabban az individuumban található meg. Úgy születünk, hogy az archetípus mindkét pólusa bennünk van. Ha az archetípus egyik pólusa megjelenik a külvilágban, akkor az kiváltja a belső pólus aktiválódását; ám az aktiválás nélkül is működésbe léphet. A gyermek anyai viselkedést vált ki az anyában. Minden egyes nő pszichéjében megtalálható az anyai viselkedés veleszületett lehetősége, ami titokzatos úton-módon azt feltételezi, hogy a gyermek már bennfoglaltatik az anyában.”
tovább ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
