 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TANULMÁNYOK
Tanulmányok és gondolatkísérletek, melyek talán fontos kiegészítésként, érdekes adalékként szolgálhatnak az asztropszichológiával való ismerkedés során. Ide került (remélem nem érdemtelenül) egy többrészes saját dolgozat is.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bernd A. Mertz: A szorongás fényszögei |
|
| |
a szorongás fogalmáról •
hogy jelenik meg a horoszkópban •
a szaturnuszi szorongás irányai •
Szaturnusz a házakban •
bolygók, melyek nem szoronganak •
bolygók melyek szoronganak •
a szorongásraktárakról nincs szakirodalom •
időszakos szorongások •
|
|
|
"Magát a szorongás fogalmát kell előbb tisztáznunk ahhoz, hogy a radix értelmezésében a horoszkóp szorongást jelző fényszögeivel foglalkozhassunk. Először is világosan meg kell különböztetnünk egymástól a szorongást és a félelmet. Egyezzünk meg abban, hogy a félelem a tudathoz, szorongás ezzel szemben a tudattalanhoz tartozik. A két fogalom a köznyelvben sajnos annyira összekeveredett, hogy azokat hol ennek, hol annak az állapotnak a megjelölésére használják. A félelem tehát egy tudatos állapot, ilyenkor tudjuk, mi várható. Így a katonák a csatától, a városlakók a bombatámadástól, a betegek az operációtól, az alkalmazottak az esetleges felmondástól félnek. A félelmet tehát mindenki ismeri, aki egy hasonló jellegű, előre kiszámítható helyzetbe kerül. Lelkünkben tehát, az ellenségük útjába kerülő vagy a sebesült vadak módjára, felkészülhetünk a félelem állapotára. A félelem tudatossá vált szorongás. A szorongás mindig valami tudattalan, mert nem tudjuk pontosan, hogy mitől félünk. Velünk született alapvető szorongásunk nehezen önthető szavakba, nehezen írható le a létező dolgok segítségével. Ezzel szemben például a munkanélküliségtől való félelem nagyon is valóságos. A szorongás tehát nagyon emberi, más lények előtt teljességgel ismeretlen dolog. A szorongás, még ha elsőre paradoxnak is tűnik a kijelentés, a tudáson alapul. Mégpedig az állatok előtt teljességgel idegen vég, a befejezés ismeretén. Az állatok nem tudják, hogy elpusztulnak, az ember azonban tisztában van ezzel - ez eredendő terhe. Az állatok ismerik a veszély esetén jelentkező halálos félelmet, az embert azonban kezdettől fogva nyomasztja a haláltól való szorongása, az élet korlátozottságának tudata. A végről való tudása. A szorongás tehát, annak ellenére, hogy tudáson alapul, egy meghatározhatatlan valami. Ádám és Éva bibliai története pontosan ezt fejezi ki: mindketten esznek a tudás fájának gyümölcséből, s e tudás miatt valamennyi ember kikerül a Paradicsomból, míg más élőlények továbbra is ott maradhatnak."
 tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
adalékok a 8. ház értelmezéséhez (1.rész) |
|
| |
Bevezető fejezet az un. vizes házak értelmezési bizonytalanságáról - a 8. mundán és horizontházról - korunk halálképéről - a mitológia jelentőségéről - a kultuszról, mint, mint válaszról - a rítusról, mint a transzformáció eszközéről - a radixról, mint a kibillentség képéről. |
|
|
Akár a jegyekből, akár a szemben lévő házakból indulunk is ki, mindenképpen valamiféle lelki, érzelmi jelentéstartalomhoz jutunk. Azaz a 8. ház, mint "vizes" ház a tudattalanhoz való erős kapcsolódásra utal. Feltehetőleg a IV. ház inkább a személyes tudattalan területe, míg ezzel szemben a 8. és 12. ház a kollektív tudattalan fogalmával áll analógiában. Ugyanakkor mint a 2. ház poláris párja, lelki (spirituális) eszközeinkre mutat rá. A 2. ház az anyagi eszközeinkre utal. Olyan adottságainkra, melyekkel az anyagi világ szintjén teremtünk értékeket, azaz egzisztenciát. Az ezzel szemben lévő 8. házban tehát spirituális eszközeinket találjuk, és ezekkel értelemszerűen lelki értékeket teremthetünk. Ezek azonban csak potenciális eszközeink, hiszen a tudattalan területéről van szó. Az emberi élet egyik fő feladata lenne ezen eszközeinknek a tudatosítása, és erre a határhelyzetekben talán van is mód.
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
adalékok a 8. ház értelmezéséhez (2.rész) |
|
| |
Fejezet a bűnbeesés archaikus történeteiről és a sámán szerepének jelentőségéről. |
|
|
Az archaikus társadalmak a halált mindenesetben átlépésnek tekintik egy szellemi minőségű új dimenzióba, mely megfelel egy második születésnek. Az első csak az ember biológiai születésének tekintendő. A második, a szellemi önmagában nem adott, hanem a bevezető 1. részben már említett rituális beavatással jön létre. Azaz a halál beavatás; mint konkrét biológiai életvég, és úgyis, mint bevezetés egy új létezési módba. Ennek a bevezetésnek irányítója a sámán (a táltos, a varázsló, a gyógyító ember), aki maga is szembesült a halállal, és bejárása van az alsó és felső világokba. Elnevezése kultúrkörfüggő, ezért sokféle megnevezés lehetséges. (...) A sámán legfontosabb tiszte, hogy egy eksztatikus állapot segítségével látogatást tegyen az alsó- illetve felső világban a feladat jellegétől függően. A görög eredetű eksztázis szó, már önmagában sokatmondó: ek stasis, azaz kilépés az életből. Ahhoz tehát, hogy saját halálát megpillantsa, az életből kell kilépnie. Kultikus keretek hiányában egy európai civilizációban felnőtt ember számára az eksztázis valóban maga a halál lehet, ha biológiai szinten életben is marad (őrület). A sámán tehát "utazásai" során a halállal szembesül, hasonlóan az úgymond fejlettebb mitológiák isteneivel vagy héroszaival.
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
adalékok a 8. ház értelmezéséhez (3.rész) |
|
| |
Fejezet a halál égi kozmológiájáról,
a Tejút kapuiról és a transzformáció
pillanatáról a Tejút hasadékában. |
|
|
A Tejút barlangjában szembesül a lélek a sötéttel, az alkímia nigredojával, a mélyponttal, majd a legmélyebb sötétségben egyszer csak felvillan a Fény, az újjászületés fénye, ahogy ezt a téli napforduló ünnepe, a Karácsony is közvetíti az ember számára. E kozmikus helynek és pillanatnak az üzenete állandóan jelen van életünkben, csak tudni kell észrevenni. Erről is szól a 8. horizont- és mundánház a személyi horoszkópban, és erről szól a Tejút és a Skorpió cikkely mítikus kozmológiája. Mint láttuk, a Tejút egyszerre élet és halál, nemzés, pusztulás és újjászületés. Ebben megerősít minket a Tejút Ikrek csillagképbeli vége is, hiszen az Ikrek jelében a túlvilágra nyíló "Hádész-kapu" oszloppárja ismerhető fel, ugyanakkor Nút Tejútistennő szülei Su és Tefnut, vagy Ádám és Éva a tudás fájáról (> Tejút) evő, ezért bűnbeesett ősszülők. A Tejút tehát annak a bűnbeesésnek a tengelye is egyben, aminek a halandóságát köszönheti az ember.
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
adalékok a 8. ház értelmezéséhez (4.rész) |
|
| |
Fejezet az istenekről és héroszokról a halál árnyékában - Mezopotámia - Egyiptom - Hellasz |
|
|
Három olyan mitológia történeteit idéztük fel ebben a fejezetben, melyek meghatározói voltak az európai asztrológiai gondolkodásnak. Láthattuk azt is, hogy az égi kozmológiát közvetítő mítoszokban milyen jelentőséggel bír(nak) a Tejút, illetve a mellette látható csillagképek. Az ismertetett mitológiák megegyeznek abban, hogy a halál a transzformáció analógiája. Ezért a "halálmítoszok" beavatási mítoszok is egyben. A mezopotámiai, az egyiptomi és a görög mitológiai tudás világos üzenettel szolgál az embernek, miképpen használhatja fel nehéz pillanatait szellemi fejlődése útján. Az asztrológiának észre kell vennie, hogy a 8. ház halál fogalma, magában hordozza a szóban forgó életterület tudatformáló, transzformációs jelentőségét is. A mitológiák a maguk sajátos nyelvén ugyan, de gyakorlati programot adnak a halállal (> határhelyzet, > válság, > fájdalmas átalakulások az élet során) kapcsolatos nézőpont-váltáshoz. A hagyomány beavatási rituálékban biztosította, hogy az egyes életciklusok válságai értelmet kapjanak. Korunk asztrológiájának egyik fontos feladata, hogy az emberek életének nehéz pillanatai a tradíció, a mitológiák szellemében újra transzformációs lehetőségekként jelenjenek meg. Az asztrológus a horoszkóp 8. horizont- és mundánházát (benne álló bolygók, a ház ura) vizsgálva értelmezheti a szülöttnek a nehéz helyzetekhez való viszonyulását, és esetleg a megoldáshoz rendelkezésére álló spirituális eszközeire is felhívhatja a figyelmét.
tovább ... |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
adalékok a 8. ház értelmezéséhez (5.rész) |
|
| |
Fejezet Jánosról a tanítványról
és Jézusról a mesterről. |
|
|
Vallástörténeti viták egész sora szól arról, vajon János, "a tanítvány, akit a Mester szeretett", azonos-e a későbbi Jánossal, az ephezusi közösség "öregjével", János evangélistával és a Jelenések Könyvét megíró Jánossal. A kérdés történetileg eldöntetlen. Ám szimbolikus értelemben minden bizonnyal ugyanarról a Jánosról van szó, "akit Jézus szeretett". János az ősi keresztény hagyományban a "misztériumokba beavatottnak" számított. Ő az, akinek megígéri Jézus, hogy addig nem hal meg, amíg ő vissza nem jön [János 21, 18-23]. (...) A pokol éppen olyan közel van az emberhez mint az Isten országa. A pokol hétköznapi tudatállapotaink sajátja. A pokol a mindennapok káprázatában, az emberi gondolkodásban keresendő. A pokol nem száműzhető a tudatból. Ha mégis megpróbálják, mint azt az egyház által irányított európai civilizáció tette, akkor annak beláthatatlan következményei vannak. Európa keresztény története a pokol jelenlétének a története a világban. A tudattalanba fojtott pokol kivetítődve jelenik meg mindennapjainkban. Álszentség, bigottság, dogmatizmus, erőszak, kizárólagosság, korrupt lét. Erről szól a keresztény civilizáció, mely nem volt hajlandó tudomást venni a tudat sötét oldaláról. A megoldás az alapos megismerés. Isten Fia nem elítélni jött a világot, hanem megváltani. Hinni az Isten Fiában az ember saját isteni részébe vetett hitet jelenti. Ez a hit az, ami átvezet a mindennapok poklából a szellemi megújulás szintjére.
tovább ... |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
