I.
Arroyonál olvasom: „néha annak, akinél a Vénusz konjukcióban vagy oppozícióban a Plútóval, meghal a szeretője vagy a vőlegénye...”

Ha egy smiley lenne a mondat végén, akkor talán gondolhatnék arra, hogy a szerző viccel. De nem... Komolyan gondolja. Pedig micsoda abszurdum ez. Mit is állít ez a mondat? Hogy A-személy képletében egy konstelláció a vele kapcsolatba kerülő B-személy életében tragédiát okozhat. Még egyszer... Nem azt állítja, hogy A-személy okozza B-személy tragédiáját, hanem hogy A-személy képletében egy konstelláció!

De gondoljunk bele... B-személynek C-személy az anyja, s mondjuk C-személy képletében semmi nem jelzi B-személy idő előtti halálát. Miért is jelezné, hiszen az is egy asztrológiai abszurdum lenne. Ráadásul láthatóan a két abszurdum egymással ellentmondásban van.

Mi a megoldás? Bármennyire is csábító az asztrológiai analógiák körében való virtuóz lubickolás, ne tegyünk megállapítást A-személy radixából B-személy személyiségére v. sorsára. Arra ott van B-személy radixa. Ilyen egyszerű.

S mit mond Arroyo? Nagy pszichológusi iránymutatásával azt mondja: Ne mondjuk el a kliensnek, hogy a partnerei idő előtt meghalnak, vagy eltűnnek, mert az olyan csúnya. Még egyszer... Nem azt mondja, hogy A-személy radixában a Plútó-Vénusz konstelláció A-személyről szól, és abszurdum ebből más személy halálára következtetni. Ehelyett azt mondja: Gondoljuk meg, hogy mit mondunk el ebből A-személynek.

S mindez a magát pszichológiai asztrológusnak mondó Arroyo tollából!

D. írta:
Légyszíves pontosítsd már a fenti Arroyo idézetedet, melyik könyvének hányadik oldalán szerepel ez a Plútó-Vénusz kapcsolatra tett megállapítása?

Kapcsolatok és életciklusok (156-157. oldal)

D. írta: Úgy látszik elkerülte a figyelmemet, és valószínűleg régebben a tiédet is, mert ha jól emlékszem a honlapodon Jung és Arroyo szellemiségében hirdetted az általad tartott asztrológiai oktatást, régebben.

Nekem nem kerülte el, de minden szerző, így Arroyo is elkövethet hibákat. Attól még írhat jókat is, és ír is (sőt) Ugyanakkor rá is és a vele egy kategóriába eső többi szerzőre (Liz Greene, Rudhyar, Hamann, nem is beszélve a magyarországi humanisztikusokról) is jellemző, hogy nem következetesen tartják be értelmezési kereteiket és rendszeresen rajtakaphatóak eseményorientált kiszólásokon.

D. írta: Itt az Asztromókuson, az Ezotop oldalon, a honlapodat hirdető banner alá ezt írtad: Oldal leírása: A Stellium Asztropszichológia Stephen Arroyo és Fritz Riemann neve által fémjelzett asztrológiai gyakorlatot tartja maga számára követendőnek. Egyben figyelembe veszi a jungiánus lélektan modelljét a személyiségelemzésben

Arroyo nincs szentnek nyilvánítva (tudtommal). S általad idézett hivatkozás miatt éppen tőle nem várnék olyan asztrológiai abszurdumot, mint az idézett mondat.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

II.
Az asztrológiával foglalkozók nagy lendülettel vetik bele magukat a „minden mindennel összefügg” bódulatába. Ebből az egyébként ártatlannak induló katarzisból is születnek asztrológiai abszurdumok. Egyszer valaki a 4. ház csúcsán álló Halak Napom alapján arra következtetett, hogy biztos víz mellett lakom. S komolyan mondom nem viccelt. Hát fürdőszoba az van a lakásban az biztos. Igaz, hogy a velem egy családban lakók (feleségem, gyerekeim) egyikének sincs jelzés arra, hogy víz mellett laknak, de miért is lenne...

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

III.
Tipikus asztrológiai abszurdumok sorába tartozik, amikor az egyszeri asztrológus messzemenő következtetésekbe lovalja bele magát egy SEGÉDKÉPLET alapján. Manapság divatos például szekunder direkciót minősíteni a Radix képlettel való összevetés nélkül. Vagy tranzitáló planéták közötti kapcsolatról hosszú és mély asztrozofikus (filozofikus, ezoterikus, hidraulikus, alfabetikus, tragikomikus...) publikációkat közzétenni. Ilyen nagy téma ma a tranzit Szaturnusz - tranzit Uránusz oppozíció. Óriási világértelmezések és vad aktualizálások születnek. Pedig a két archetípus, mióta a világ világ, ütközik egymással. Már a barlangban élő őseinknél is ütközött a megújulás a tradícióval, a lázadás a renddel, a nonkonformitás a konformitással, a rendhagyóság a struktúra őrzésével, a saját út a tekintélyelvűséggel.

Erről (is) szól az ember 10 ezer éve. Vannak akik az 1960-as évek végének tranzit Szaturnusz - tranzit Uránusz szembenállását hozzák példának, és eseményeket sorolnak melyek igazolják a szaturnuszi és uránuszi analógiák ütközését. Ám ha valaki veszi a fáradtságot és eltölt egy kis időt az internet előtt, akkor az azóta eltelt 40 év minden évére találhat 10-15 olyan eseményt ami akár a Szaturnusz-Uránusz oppozícióról is szólhat. (mellesleg kíváncsi lennék, hogy a busmanoknak a Kalahári sivatagban mi a véleményük a konstellációról). Ez így túl általános; éppen ezért lehet az éppen aktuális fixa ideáinkat a Szaturnusz-Uránusz analógiás keretei között részletekbe menően kifejteni.

Várom azt a publikációt, ami végre felhívja a figyelmet arra, hogy ez a konstelláció azok életében jelenik meg karakteresen, akiknek van olyan személyi jelölőjük a radixukban, ami a Szaturnusz Uránusz szembenállás hasonló ekliptikai fokán áll (legyen az bármilyen jegyben). Ugyanis ekkor végre a segédképlet az adott Radixszal összevetve, konkréttá válik. Mert egyébként csak lebeg a vizek felett.

S várom azt a publikációt, amelyik végre az általánosságok helyett mondjuk összeveti a tranzit Szaturnusz - tranzit Uránusz oppozíciót legalábbis a 3. Magyar Köztársaság Radixával. Mondjuk akkor még mindig ott lesz, hogy melyik politikai oldalról nézi, de legalább egy fokkal közelebb van (?) az „igazsághoz”.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

IV.
Ha meghal egy közeli hozzátartozóm, azt az esetek normális többségében nem én generálom. Viszont viszonyom van a helyzethez: olyan amilyen vagyok (radix + szocializáció + kulturális közeg), s megélem valahogy. Ily módon egy tranzit, egy direkció nem jelzi a hozzám tartozó elvesztését, hiszen az egy tőlem független objektív tény. Viszont jelzi az adott aktuális objektív tényhez való viszonyomat.

Néhány leegyszerűsített példa:
(1) Méltósággal, pozitív belső képet kialakítva élem meg a gyászmunkát (Jupiter)
(2) Depresszíven, önhibáztató módon, lelkiismeret furdalással élem meg a gyászmunkát, akár egy fázisában hosszan megrekedve. (Szaturnusz)
(3) Távolságtartóan, kívülállón, rendhagyó megoldásokkal élem meg a gyászmunkát (Uránusz)
(4) Irracionális módon, egy fiktív képzeletvilágban, sodródva élem meg a gyászmunkát, annak fázisaiban el-eltévedve (Neptunusz)
(5) Végletes válságot generálva, szélsőséges módon, nagy amplitúdókkal, esetleg önbántóan élem meg a gyászmunkát (Plútó).

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

V.
Időnként a szemem elé kerül egy-egy receptúraszagú asztrológiai besorolás. Ha mazochista hangulatban vagyok, akkor még az is előfordulhat, hogy beleolvasok. S döbbenten látom, hogy a szerző (könnyebbik végén fogva meg a feladatot) például a Kosban álló Szaturnusz esetén a marsikus Kos energia korlátozásáról értekezik. S aztán ezt visszahallom konkrét radix értelmezések során is.

De hát ez abszurdum!

Végül is van a planéta (archetípus, személyi jelölő, stb.), ami valamilyen jegy módján (jelleggel, energiával, stb.) megmutatja magát. Azaz nem a planéta formálja, alakítja, korlátozza a jegyet, hanem a jegy (alak) ad jellemző megnyilvánulási formát planétának. Tehát a Kos Szaturnusz esetén: a korlátozó (fókuszáló, kemény, stb.) Szaturnusz dinamikusan, impulzívan, konfrontáló módon, stb. (Kos) nyilvánul meg.

MI (planéta), HOGY (jegy), HOL (ház)
Nem olyan bonyolult ez, csak következetesnek kell lenni, és receptúrák nélkül összerakni a asztrológiai Lego elemeit.