 |
|
|
|
   |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
LEHET, HOGY FIKCIÓK VAGYUNK?
Asztromókus Fórum (2005.10.06.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
mit kezdjünk azzal, hogy Don Quijote polcán ott van a Don Quijote első kötete... |
|
| |
 |
|
|
Talán
a dominánsan vizes karakterem miatt mindig is elbűvölt,
hogy
Don Quijote csak óvatosan veri a fejét a sziklába
szerelmi
bánatában, hiszen ez „csak egy regény”.
De még
inkább izgalmas amikor a Don Quijote
második részében Don
Quijote könyvtárában ott van
a könyvespolcon a Don Quijote
első kötete. |
|
| |
|
|
|
|
|
| |
 |
|
|
Ugyanez
a borzongás fut végig rajtam,
amikor az Ezeregyéjszaka több
szálra bomló történeteiben
egyszer csak eltévedek. De aztán
jön a csúcspont,
amikor a 602. éjszakán Seherezádé el kezdi
mesélni
az Ezeregyéjszaka meséjét. Azaz a szultán a saját
történetét hallja. |
|
| |
|
|
|
|
|
| |
 |
|
|
Aztán
arról is olvastam, hogy a Ramajána mítoszában
a Ráma fiainak
olvasókönyve a Ramajána mítosza.
Azt hiszem egyszer ha megöregszem,
erre a könyvre
mindenképpen időt kell szánnom. |
|
| |
|
|
|
|
|
| |
 |
|
|
A
Hamletben is az tetszik, hogy a Hamlet által
meghívott színészek
a Hamlet egy részletét adják elő
Polónius „nagy örömére”.
Még érdekesebb Tom Stoppard filmje:
a Rosencrantz és Guildenstern
halott. Ebben a filmben
az egyébként két mellékszereplő főszereplővé
avanzsál
és az ő szempontjukból kísérhetjük végig a háttérből
Hamlet történetét. (az hogy Richard Dreyfuss a filmben a vándorszínészek
vezetője, sejteti hogy milyen fontos szerepet kap itt is
a
„színház a színházban” jelensége) |
|
| |
|
|
|
|
|
| |
 |
|
|
Hasonlóan fura film Robe-Grille Szép fogolynője.
A történetben
egy férfi álmába keveredünk bele,
majd miután a film végén
a főszereplő felébred
és mi a nézők fellélegezhetünk, megjelennek
a
szereplők az álomból és kivégzik a férfit. |
|
| |
|
|
|
|
|
| |
 |
|
|
Mellesleg
A szép fogolynő című filmet René Magritte
néhány szürreális
képe ihlette.
<-- például ez |
|
| |
|
|
|
|
|
| |
 |
|
|
Ennek ráadásul a címe is
A szép fogolynő (La Belle Captive)
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
 |
|
|
És
még sorolhatnám. Én például rendszeresen azt álmodom,
hogy
álmodok valamit („álom az álomban”), majd álmomban
felébredek és azt hiszem, hogy fent vagyok. Így aztán az ekkor
kezdődő történet félelmetesen reálisnak tűnik.
Én a Neptunusz szerepére gyanakszom. Ti, hogy gondoljátok?
Vajon miért fura számunkra a „színház a színházban”,
az „álom az álomban”, „kép a képben”,
a „térkép a térképben”,
„mese a mesében”.
Mert, hogy nyugtalanító az biztos.
Jorge Luis Borges erről azt írja:
„ az efféle megfordítások azt sejtetik, hogy ha
lehetséges,
hogy egy képzelet alkotta mű szereplői olvasók,
illetve nézők,
akkor az is lehetséges, hogy mi olvasók, illetve
nézők merő
fikciók vagyunk.”
tick ervin (stellium) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
