Uránusz: Mint tudja az asztrológia az én uralmam alatt áll, csakúgy mint a számítógépek, a ravasz kis masinák és bármi, ami innovatív és jövőbe mutató.

Én: Igen, tudom.

Uránusz: Ha jól értem, arról szeretne információt, mi az általam képviselt tanítás lényege.

Én: Igen, nagyon hálás lennék, ha segítene nekünk, emberi lényeknek megérteni az ön által képviselt energiát és azt, hogy milyen mélyebb üzenettel bír számunkra.

Uránusz: Maguk, emberek, túlságosan ragaszkodnak a hamis biztonsághoz és elvesztették kalandvágyukat és humorérzéküket. A középkort és a vallások növekvő hitel- és szellemi irányvesztését követően önök hitük nagy részét a tudományba vetették, a tudománytól várták a válaszokat. Ez a tendencia, bármennyire pozitív volt is, oda vezetett, hogy önök elhitték, hogy a végtelenségig ellenőrzésük alatt tarthatják és manipulálhatják a Föld erőforrásait. Figyelemre méltó technológiai fejlődést értek el, amely többek között kényelmesebbé teszi az életüket gyönyörű bolygójukon. A gond az, hogy önöket hibás okból, a félelemből kifolyólag megszállta az irányítás vágya. Félelem és bizonytalanság uralja az életüket, amelyek arra ösztönzik önöket, hogy lelassítsák vagy olykor egészen megmerevítsék fejlődésüket. Elfelejtették, hogy önök az emberi testet ideiglenesen lakó lelkek, akik azért jöttek, hogy részt vegyenek az élet nagy kalandjában, és hogy az Isteni Intelligenciával, amelynek részét képezik, összhangban alkossanak.

Én: Igen, megértem az álláspontját, ugyanakkor vannak gyakorlati kérdések a mindennapokban, amelyeket meg kell válaszolnunk. Az élet gyakran nagyon törékenynek tűnik és igenis szükségünk van némi biztonságra, végül is.

Uránusz: Igen, persze, értem, amit mond. Önök csak azt nem értik meg, úgy tűnik, hogy amikor megteremtik a „biztonságnak” nevezett valamit, nem hagynak elég teret a személyes fejlődésnek és a változásnak. Elvesztették kalandvágyukat, hát nem érti!? Mindannyiuk belsejében sürgetés él az állandó előrehaladásra és ennek következtében szükségleteik folyamatosan változnak. Gondoljon csak bele, milyen könnyen változtat az átlagember körülményein, hogy teret nyújtson a lelki fejlődésnek és változó szükségleteinek? Mi tartja vissza, hogy növekedjen és az áramlatban éljen? Nem a félelem erre a megfelelő válasz?

Én: Őszintén szólva néha egészen addig várunk, amíg két vállra nem fektet a Sors mielőtt megtennénk a szükséges változtatást. Nem olyan könnyű…

Uránusz: Az az igazság, hogy önök globálisan félnek az ínségtől, ezért van az, hogy nem osztják meg a bolygó erőforrásait és sokan még mindig éheznek. Félnek a kudarctól, ezért aztán nem is próbálkoznak. Félnek a magánytól, ezért megragadnak olyan kapcsolatokban és helyzetekben, amelyek gyengítik, majd boldogtalanná és üressé teszik önöket. Nos, ebben a kérdésben jó hírrel szolgálhatok. Ha jobban szeretnék önmagukat és megtanulnák mindenekelőtt a Kozmikus Energiával táplálni lelkület, minden sokkal könnyebb volna. Az Isteni Energia korlátlan és soha nem lehet elveszíteni. Vegyék maguknak a bátorságot, hogy kilépjenek a megszokásból és valódi fejlődésben lesz részük. Önök létezésüket hamis erkölcsösségre és ósdi elvekre alapozzák, amelyek megakadályozzák spirituális fejlődésüket, amelynek igazán a legfőbb céljuknak kellene lennie, tekintettel arra, hogy ez a legfőbb oka, hogy a Földre inkarnálódtak.

Én: Van valami abban, amit mond. Lenne olyan kedves és összefoglalná, hogy mi az üzenete számunkra, földlakók számára?

Uránusz: ÉBREDÉST és BÁTORSÁGOT hozok. Lassan-lassan olyan szintre hozom az emberekben a fejlődésüket gátló aktuális helyzetükkel szembeni türelmetlenséget és elkeseredést, hogy kényszerítve érzik magukat, hogy cselekedjenek vagy valamilyen módon reagáljanak. Bármennyire stresszes is ez, gyakran egy adag INTOLERANCIÁT és INDIVIDUALITÁST is csomagolok késztetéseimbe, hogy tényleg rábírjam az embereket, hogy fellázadjanak és megtegyék azokat a változtatásokat, amelyekre nagyon nagy szükség van és amelyekkel sok esetben régóta adósok. A FEJLŐDÉST képviselem, különösen az emberi képességek fejlődését. Nincs időm a képmutatásra és az ún. erkölcsösségre.
Ami megmosolyogtat az, hogy maguk asztrológusok azt tartják, hogy az általam előidézett változások „hirtelen” és váratlan jönnek. Szívem, ezt nyugodtan elfelejthetik! Egy ember életében a körülmények változása vagy az események bekövetkezése kívülről váratlannak tűnhet, de azok a belső folyamatok, amelyek ezekhez a „váratlan eseményekhez” vezetnek mindig sokkal lassabban bontakoznak ki. Az itt a gond, hogy maguk, emberek olyan nehézkesek tudnak lenni, hogy jelentős lelki nyomás és frusztráció nélkül még csak mozdulni se bírnak. Ezért van az, hogy amikor végül mégiscsak változtatnak, az váratlannak tűnik – mert nem bírják tovább a belső nyomást.

Én: Nagyon köszönöm a magyarázatot. Befejezésképpen, mit gondol, miért olyan fontos számunkra az ön által képviselt energia?

Uránusz: Kislány, hisz már mondtam! Át kell alakítaniuk az életüket és FEL KELL ÉBREDNIÜK! Még annyi sík és párhuzamos valóság létezik, amit ki sem próbáltak...

„Uram, adj bátorságot, hogy megváltoztathassam, ami megváltoztatható,
Nyugalmat, hogy elfogadhassam a megváltoztathatatlant,
És adj bölcsességet, hogy meg tudjam különböztetni a kettőt.”