 |
|
|
|
   |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
VÍZÖNTŐ
| SZATURNUSZ, URÁNUSZ | 11. HÁZ
polaritás:
+ | levegő elem | szilárd | évszak: tél | uralkodó: Szaturnusz
trigon: Mérleg, Ikrek
kvadrát: Bika, Skórpió
oppozíció: Oroszlán
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
az égbolt a
Vízöntő archetípus
11. ház
11. ház lélektani vontkozásai
Uránusz
az Uránusz lélektani vonatkozásai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az égbolt |
|
|
az aquarius csillagkép
(Forrás: Szimbólumtár, Balassi Kiadó) „Halhatatlanná
avatásának mozzanatában a megújulás és a magasabb szintű
létre ébredés gondolata is kifejeződik.”
szaturnusz megfosztja
uranuszt férfiasságától |
|
|
A tizenegyedik
csillagkép a Vízöntő. Halvány csillagai miatt nehezen
felismerhető az égbolton. Általában kancsót tartó férfialakként
ábrázolják, amint vizet önt a Fluvius Aquariusba (a Vízöntő
folyója). Ez a „folyó” a Vízöntő lábától elvezet
a Déli Hal (Pisces Australis) csillagkép fényes csillagához
a Fomalhaut-hoz. Legfontosabb csillagai a Sadalmelik (a
király szerencsecsillaga) és a Sadalsuud (legszerencséssebb
a szerencsések között). Két planetáris köd is a csillagkép
része: a Szaturnusz-köd és a Helix-köd.
Egyiptomban a Nílus forrásvidékének istenét tisztelték
benne. Babilonban Gula vízistennővel azonosították. A
görög-római mitológiában pedig Ganümédészt az olimposzi
istenek pohárnokát jelképezi. „Zeusz szerelmes választottja”
a fiúszépség megtestesítője. A szép pásztorfiút Zeusz
sas képében rabolta el, majd halhatatlanná tette. Az ő
feladata volt a nektár töltögetése az istenek lakomáin.
Az Uránusz a Naprendszer harmadik legnagyobb bolygója.
Rendhagyó tulajdonsága, hogy forgástengelye keringési
pályasíkján fekszik. 1781-ben fedezte fel William Herschel
angol csillagász. Johann Bode német csillagász nevezte
el Uránusznak. Az Uránusznak tizenegy vékony gyűrűje és
a tizenhét ismert holdja van (Cordelia, Ophelia, Bianca,
Cressida, Desdemona, Juliet, Portia, Rosalind, Puck, Miranda,
Ariel, Umbriel, Titania, Oberon).
Természetesen az asztrológia szempontjából a Szaturnusz
így is határbolygó, a szűkebb értelemben vett
Naprendszer legkülső planétája maradt. Az Uránusz a Neptunusz
és a Plútó kapcsolja össze Naprendszerünket a rajta túlmutató
kozmikus világűrrel, és tulajdonképpen transzcendálják
azt.
Nem csupán a görög mitológiából ismert égisten. Indiában,
ill. Perzsiában Varuna (a Kötés Ura) volt a neve.
A római mitológiában az ősi istentriászból Quirinus agráristen
köthető ide, a germánok Odin vagy Woden istene is hasonló
szerepkört tölt be. |
|
|
|
|
|
|
|
|
„Úgy
tűnik, mintha a szülött rádöbbenne a voltaképpeni emberi,
humánus dolgokra önmagában és önmagán kívül, miközben
azon fáradozik, hogy megszabaduljon minden olyan korlátozástól,
amelyet a hagyomány, a család vagy a társadalom, a konvenció
rótt ki rá. Nem akarja, hogy ez utóbbiak ráerőltessék,
hogyan viselkedjen, mit követelnek és várnak el tőle az
'emberek', mit tehet az 'ember' és mit nem. Szeretne ettől
megszabadulni a szeme előtt lebegő lehető legnagyobb szabadság
és függetlenség javára, egy olyasfajta önmegvalósítása
javára, amelyet legtalálóbban talán a Jung által alkotott
individuáció fogalmával jellemezhetünk.” (Fritz
Riemann) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a Vízöntő archetípus |
|
|
Idealizmus, elvszerűség, moralitás, liberalizmus, szociális
érzékenység, függetlenség, szabadságvágy, eredetiség,
humanitás. Kívülállóság, a normáktól való eltérés együtt
a makacs elvszerűséggel, különcködés. Az individualista,
a kérlelhetetlen forradalmár, a merev avantgarde.
a vízöntő archetípuss |
|
|
A szilárd
levegős Vízöntőnek rögeszméi (szilárd) vannak akárcsak
a Skorpiónak, csak az érzelmi attitűd helyett intellektuális
(gondolati) beállítottságról beszélhetünk: elvei vannak.
Szilárdan kitart (fix jegy, Szaturnusz uralom) egy tevékenység
mellett, és törekszik annak befejezésére.
Gondolkodásában célratörő, racionális. Ez a megnyilvánulásiban,
mint udvariatlanság, szókimondás, kozmetikázatlanság,
funkcionalitás (Szaturnusz, Uránusz) jelenik meg. A Szaturnusz
és az Uránusz uralma a jegyben megmagyarázza a megközelítések
ellentmondásosságát. Itt gyökeredzik a Vízöntő paradoxon.
A mindennapival szemben halad, pardont nem ismerve, elvszerűen.
Itt keresendő az árnyéka is. Hidegen, az emberi érzelmeket
kizárva, fanatikusan járja az útját – ezzel ki is
zárja magát abból a közösségből amiért egyébként dolgozik.
Egy tökéletes eszmének semmi köze az élethez, az emberekhez.
„Egyszeri individuummá
válni és annak lenni, lénye rendkívüliségét elfogadni
és optimális kibontakozását lehetővé tenni, ezek képezik
e jegy alapeszméjét, amelyet a szülött semmiféle külső
kényszernek nem áldozna fel – azt önmaga elárulásának
érezné. Egyediségének elismerése a szociális környezetben,
emberi jogainak akceptálása alkotja legfőbb törekvését:
a Vízöntő-ember minden földi nehézségtől eloldott életre
vágyik, szeretne átlátható szuverenitásban minden őt megkötni
akaró dolog fölé helyezkedni, egyfajta szenvtelenségben.
(öntudat elegáns formája)” (Fritz Riemann)
Nehezen megfogható, nagyon változékony fellépés köthető
hozzá. Ösztönösen hol így, hol úgy mutatja magát. Nem
túlzottan direkt, de azért kotnyeleskedő módon közeledik
a másik ember felé. Ügyesen választja meg az első mondatait.
Nem hat bölcsnek, de ez nem is nagyon érdekli. Viszont
törekszik egy szellemes szólással irányítani a dolgokat.
Az ellenkező nem irányában feltűnő érdeklődést mutat.
A tradíciók nagy szerepet kapnak nála, még ha gyakran
csak oly módon, hogy viccelődik rajtuk.
Szerepjátéka az extravagáns ember, a világfi szerepjátéka.
(Vajon csak megjátssza magát?) Bizalmaskodik ugyan, de
fél ha a szaván fogják. Tart minden hivatalos meghívástól,
de elmegy mindenhová. Ott tudatosan elejt egy poént, hogy
aztán gyorsan el is tűnjön. Tudja, hogy az egész világ
látta, hogy ő ott volt (teljesítette a kötelességét).
Vizsgának sem teszi ki magát szívesen, ha mégis úgy alakul,
akkor ügyesen kitér a kellemetlen kérdések elöl.
Partnerkapcsolataiban érdekes, a megszokottól eltérő társat
keres magának. Olyan embert tehát, aki nem sorolható be
a „futottak még” kategóriába. A szellemi nyitottság
fontos szempont. Ha valakivel vívni tud (asszó váltások),
akkor az megdobogtatja a szívét. Ugyanakkor a kötetlenségnek
meg kell maradnia. |
|
|
|
|
|
|
|
|
„A
Vízöntő-szülöttek élethazugsága mindenekelőtt az individuáció
félreértelmezett felhívásából ered, amennyiben ezt énje
hangsúlyozásaként fogja fel ahelyett, hogy önmaga identitása
megtalálásának, lénye lényegi magjára való ráeszmélésnek
tekintené, ami által az individuálistól ismét eljuthat
az általános emberi dolgokig. Ebből a félreértésből nőnek
ki azután azok a bogaras, bizarr, fura, többnyire szeretetreméltó
különcök, akik azon félelmükben, hogy fel kell adniuk
személyiségük rendkívüliségét függő viszonyaikban, amelyeket
hozzájuk méltatlan alkalmazkodásnak és konformizmusnak
tartanak – szélsőséges individualizmusba térnek
ki, és rendkívüliségük ápolása közben elfeledkeznek a
szeretetről. Egyfajta szolipszista gondolkodás ritka levegőjében
élnek ekkor, amely gondolkodás egyre inkább rendszerré
válik számukra, amelyben saját foglyukká válnak, és embertársaik
számára egyre áthatolhatatlanabbakká lesznek.” (Fritz
Riemann) |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a 11. ház |
|
|
A biztonság
vágya az intellektualitás síkján. Emberi-értékek. Individuum
a közösségben, a csoport felé fordulás, barátkozás, szabadság.
john o'deal: Angel
Biztonságra törekvés intellektuális és társadalmi szinten.
Biztonságot jelent, ha olyan célt tűzünk ki magunk elé,
ami a társadalom számára is értékes. Közösség igénye,
ahol elismerést kapok, ahol érvényre juttathatom befolyásomat
a világra. Megszilárdulás a külső kapcsolatokban.
|
|
|
Az 5.–11.
ház a kreativitás és a szabadság tengelye. Az anyagból
való kilépés lehetősége az örömet és önmegerősítést kiváltó
kreativitás által. A 11. ház a szívesen, örömmel vállalt
kapcsolatok; mások kreativitásának megtapasztalása. Az
energia és a figyelem a társadalmi környezettel kapcsolatos
dolgokra irányulnak. Azok a társaságának keresése, akik
ugyanazokat az eszméket képviselik és ugyanolyan reményeket
táplálnak a jövővel kapcsolatban, mint mi.
Egy csoport amely megerősít az identitásunkban (Nap) azáltal,
hogy a meggyőződéseinket elismeri. 11. házas Nappal arra
vágyunk, hogy része legyünk valaminek, ami egy közösségnek
összességében fontos. Azokkal való együttlét, akik az
identitásunk érzetét erősítik. Csatlakozás egy közösséghez
vagy egy bizonyos csoporthoz, megtanítja másokkal megvitatni
dolgokat. Az így szerzett tapasztalatok sok felismerést
nyújthatnak számunkra önmagunkat, valamint azt a módot
illetően, ahogyan kapcsolatba lépünk más emberekkel. A
közösségi tevékenységekbe való kapcsolódás által megtanulhatjuk,
hogyan maradhatunk önmagunk anélkül, hogy a csoport érdekeit
szem elől tévesztenénk.
A házban tartózkodó szerepszemélyiség által adott az a
képesség, hogy kreativitásunkat annak a csoportnak a javára
fejlesszük, amelyikhez tartozunk. Például a 11. házas
Nap a közösségi vállalkozásokat élettel töltheti meg;
esetleg a tevékenység középpontjává válhat, lelkesedésével
és inspirációjával másokat ösztönöz. Alkalmasint a csoport
vezetőjévé válhat. A Vízöntő paradoxon miatt azonban 11.
ház nem csak a ragaszkodás, hanem az eloldódás területe
is.
A 11. ház azt követeli tőlem, hogy kész legyek egy permanens
eloldódási folyamatban a függetlenségemért megdolgozni.
Ehhez a kreativitás és az eredetiség erőit bocsátja a
rendelkezésemre. A hely elveszi tőlem azt a biztonságot,
hogy a régiben megkapaszkodjam – ellentételként
viszont megadja a kreativitás és az újítás képességét. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a 11. ház lélektani vonatkozásai |
|
|
„A jó közösség
szabadságot ad tagjainak, s még csöndet is teremt nekik.
Nem rángatja őket ide-oda, nem üvölti fülébe mozgalmi
dalait. Aki ilyen közösség tagja, annak magánya sosem
válik űrré.”
a csapat |
|
|
Nyitott vagyok a világgal
szemben, kilépek a világba, ellenőrzöm a környezetem.
Kilépésem tárgyiasul kreativitásban, intézményekben, szervezetekben.
Az ily módon tárgyiasult valóságot elsajátítom, vagyis
bensővé teszem, megtanulom egyéni, szabad, tevékeny módon.
Azonosulok egy közösséggel, de nem vesztem el a személyiségem,
sőt gazdagítom.
Céljaim egyszerre egyéni és közösségi célok. Nem bontakoztathatjuk
ki magunkat emberi közösség nélkül. A dologi világgal
való kapcsolataink is közösségi kapcsolatok.
A közösség négy eleme: – a közös érdek; –
a közös cél; – közös értékrend; – a mi-tudat
(vagyis az előző három tudata).
Mindenkinek szüksége van legalább az élet egyes területein
szabadságra, függetlenségre, autonómiára. Erős szabadság
motivációja annak van, aki másoknál nehezebben vagy rosszabbul
tűri a korlátokat (kötelmek, tilalmak, függőségek).
Szabadság: valamire való szabadság, valamitől való szabadság,.
Az erős szabadság motivációjú ember lelkesen azonosul
mindazzal, amiről úgy érzi, hogy szabaddá tesz. S lázadás
jellemzi mindazzal szemben, ami korlátozó.
|
|
| |
|
|
|
|
|
| |
„Vannak
nagy tettek, mint a kőbalta, a gőzgép felfedezése, az
első kosár megfonása. Vannak kis tettek, mint egy ház
megépítése, egy síp megfaragása, egy bumeráng vagy egy
csurunga elkészítése. Vannak önkéntelen megnyilatkozások,
mint a lélegzetvétel s az, hogy az ember a szúnyogot,
ha fülébe muzsikál, elhajtja. Van játékos és gondtalan
tett, ha egy kavicsot a tengerbe hajít, vagy füttyent,
vagy virágszálat tép le. De nincsen egyetlen kicsi tett
sem, mely ne az egész emberiség nevében, minden idő számára,
egyszer és mindenkorra és az egész emberiségért történne
meg. Minden mozdulatunk visszhangot kelt a világban, s
ez a visszhang a világegyetemben évezredekig szól.” |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Uránusz |
|
|
Szabadság, függetlenség,
individualitás. Távolság, eredetiség, újítás, felforgatás
excentritás, intuíció. Lázadás, áttörés, különcködés,
őrültség, kívülállás (outsider), árulás. „Szabadság,
egyenlőség, testvériség.” Kényszeresen szabaduló.
az uránusz jeles
Az Uránusznak több jele is használatos:
uránusz
|
|
|
Csak látszólag a lázadás,
a jövőorientáltság az alapelve. Pontosabban fogalmazunk,
ha azt mondjuk, hogy a mindenkori elfogadott norma (status
quo) ellen dolgozik. Tekintélyuralom és anarchia ellen
egyaránt lázad. Konzervatívok között forradalmár, a forradalomban
a tradicionális konzervatív értékek képviselője. A normálistól,
a szokványostól, az általánosan elfogadottól határolja
el magát.
A radixban megmutatja, hol élünk meg új felismeréseket,
hol van igényünk a változtatásra, hogy hol nyilvánulhatunk
meg szokatlanul és váratlanul, hol vagyunk avantgarde-ok,
újítók, máskép gondolkodók, hol nyilvánulhat meg az intuíciónk.
Intuíció: metaséma alkotás, felhalmozott ismeretanyag
(Merkúr) nélkül nem működik, vagy blöff. Uránusz a Merkúr
magasabb oktávjának tekinthető; transzcendálja
a merkúri elvet, rajta túlmutató képességekké fokozza,
villámszerűen felismerő összefoglalássá, intuícióvá. Míg
a Merkúr a részletek megkülönböztetésével, a felhalmozott
egyes megfigyelésekkel és a gondolkodásban tanúsított
lépésről lépésre haladással juttat el belátásokhoz és
tapasztalatokhoz, addig az Uránusz hozzáteszi a teremtő
szikrát, amely az egyes megfigyeléseket úgymond gyors
összekapcsolással összefoglalja (metaséma).
A pszichológiából ismert „aha-élményhez” hasonlóan
hirtelen megvilágosodásban vagy sugallatban részesülünk
általa. Ennél fogva ezt a képességet teljességgel a Merkúr
magasabb szintjének, bizonyos értelemben magasabb tudatszintnek
tekinthetjük. Az Uránusz a többi bolygóhoz kapcsolódva
spontaneitást, kiszámíthatatlanságot, excentrikusságot,
fel-, illetve túlfokozottságot ad.
Mindeközben a lefolyásra mindig jellemző az ugrásszerűség
vagy extremitás, amelynek következtében az Uránusz a változás,
a többnyire hirtelen, átmenet nélküli átállások elemévé
lesz, amelyek a megszabadító áttörésektől a katasztrofális
összeomlásokig terjedhetnek.
Domináns, nehéz állású Uránusz esetén, és ha a horoszkópban
nincs kapcsolatban ellensúlyozó erőkkel, akkor olyan életvonal
keletkezik, amely újra meg újra megszakad, mintegy pontszerű
lefolyást mutat, folyamatosság nélkül.
Az uránuszi elv hatása nyilván függ a szülött fejlettségi
szintjétől: míg az egyik embernek tisztánlátást, a megszerzett
vagy kapott viselkedésmintáktól és gondolkozási modellektől
való merész elszakadást, a teljes újraorientálódás bátorságát
adja, addig másnál hatása tudattalan rövidzárlati cselekvésekben,
átgondolatlan döntésekben és romboló újítási vágyban fejeződik
ki. Az egyszeri különleges, a mindenféle fokozatokban
megnyilvánuló eredetiség hangsúlyozásával az individuáció
fontos tényezőjét képezi. |
|
| |
|
|
|
|
|
| |
„Ily
mód erős kritikus Uránusz-befolyásnál különböző súlyosságú
skizoid személyiségvonásokat találunk, nagy rendszerességgel
az egyediség túlhangsúlyozott érzését egészen a szolipszizmusig.
Individualizmusa megőrzése céljából a szülött nehezen
megy bele mélyebb érzelmi kötődésekbe - erősen védekezik
vagy fél a függőségtől. Érzelmi és ösztönös területen
is gyakoriak az átugró- és rövidzárlati megnyilvánulások
vagy reakciók, itt is hiányoznak a köztes árnyalatok.
Hirtelenségével és kiszámíthatatlanságával megnehezíti
a kapcsolatok működését és nehezen átérezhetővé teszi
viselkedését. Egyéni életstílusa, mindenféle alkalmazkodás
és norma elutasítása következtében egyre jobban elszigetelődhet;
határesetben paranoiás vonások bukkanhatnak elő, ha nem
áll meg az unott (spleen) eredetiségnél, arrogáns sznobságnál
vagy a különcség görcsös hajhászásánál.” (Fritz
Riemann) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az Uránusz lélektani vonatkozásai |
|
|
„...
ha a tevékenység az értelem negatív végpontjára jut, akkor
az intuíciónak kell új dimenziók lehetőségét létrehoznia
és megteremtenie. Az Uránusz tehát a belső emberi erőkben
rejlő új dimenziókat mutatja meg.”
(B.A. Mertz)
a clown |
|
|
Az Uránusz (Uranos) az
istennemzedékek egyik legősibb tagja. Gaia a földanya
teremtette önmagából. Uránusz (férfi princípium, kiapadatlan
nemzőerő megtestesítője) az Ég isteneként nemzette Gaiaval
az istenek következő nemzedékét, köztük Szaturnuszt (Kronos)
is. Azt a Szaturnuszt, aki fellázad ellene és megfosztja
férfiasságától.
Uránusznak és a fiának, Szaturnusznak (őt Jupiter / Zeusz
fosztja meg a hatalmától) a sorsa hasonló – mindketten
száműzöttek lettek. A Szaturnusz az idő istene, ám az
Uránusznál már (még) nem létezik idő. A spontenaitás nem
kötődik az időhöz. Az Uránusz a pillanaté, ezért időtlen.
Minden reakció, spontán megnyilvánulás csak a jelenben
történhet meg. Máshol lenni, nem uránuszi állapot.
Valószínűleg mint az Ég ura képviseli: a magasabb szellemiséget
(Merkúr magasabb oktávja), a teremtő értelmet (intuíció),
a váratlanságot, a kiszámíthatatlanságot (villámcsapás),
a tevékeny (légies) férfiasságot, a szabadságot.
Tipikus férfi nemi polaritású archetípus, és mint ilyen
az animus kollektív összetevője is egyben. Valószínűleg
a szabadság, a függetlenség, a törvényenkívüliség jelképeként
került az uránuszi analógiák sorába a Bolond archetípusa.
A Bolond ellentmondásos figura. Jól jelzi ezt az, hogy
egyszerre van jelen a Tarot beavatási útjának (Nagy Arcanum)
elején és a végén (ő 0. és a 22. egyszerre). Egyrészt
tehát ő a hülye, másrészt ő az „aki a játékon kívül
áll”. |
|
|
|
|
|
|
|
|
„A
bolond a becsvágyon kívül áll. Megtanulta Timontól az
átkot, hogy ezen a világon minden görbe, csak a gazság
egyenes. De a bolond nem toporzékol. A bolond a hatalmi
őrületen kívül áll. A történeten kívül. Pótolhatatlan
ember. Páratlan ember. Az öreg Lear tudja, és egy percig
sem tudna meglenni nélküle. (...) Arlequin megismerte,
hogy a létezés logikája paradox. Mindenek előtt a harci
szituációt feladta. A hatalomért való küzdelemben nem
vesz részt. A nevetés ezzel a világgal való együtt nem
működésének éppen olyan jele, minta csörgősapka és a vicc
és a tótágas. Arlequin nem ambiciózus. (...) Arlequin
nem kötelezi magát le se vagyonnak, se rangnak, sem elméletnek,
sem az evésnek, sem az ivásnak, sem valamilyen mesterségnek,
sem a tudásnak. Arlequin szabad.
Ezért a lét egyik főalakja és ezért ritka.” (Hamvas
Béla) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
