 |
|
|
|
   |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
NYILAS
| JUPITER | 9. HÁZ
polaritás:
+ | tűz elem | változó | évszak: ősz | uralkodó: Jupiter
trigon: Kos, Oroszlán
kvadrát: Szűz, Halak
oppozíció: Ikrek
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
az égbolt az
Nyilas archetípus
9. ház
9. ház lélektani vontkozásai
Jupiter
a Jupiter lélektani vonatkozásai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az égbolt |
|
|
a sagittarius csillagkép
„Az ember, ahogy én gondolom, egy kentaurhoz,
egy thesszáliai lényhez hasonlít,
mivel egy értelmes és egy ostoba részből,
lélekből és testből áll.”
(Alexandriai Szt. Kelemen)
„Mindenség ura, legfőbb úr a haláltalanok
közt, / soknevű Zeusz, ki a természet törvényein őrködsz
/ (...) / ó Atya, s add meg a Törvény / ismeretét, mellyel
méltényos rendben irányítsz / mindent” (Himnusz
Zeuszhoz)
Zeusz |
|
|
A Zodiákus
kilencedik csillagképe a Nyilas, tulajdonképpen egy kentaur.
Nyilát a Skorpió felé irányítja. Egyben ez az irány néhány
fok eltéréssel a galaktikánk középpontjára is rámutat.
Fontosabb csillagai; Rukbat (a nyilas térde),
Arkab Prior és Arkab Posterior (az Achilles-ín,
optikai kettős csillag), Alnasi (a nyíl hegye),
Kaus Australis (déli íj), Nuki (az íjat felajzó
kéz), Ascella (hónalj).
A babiloniak Nergalt a háború nyilas istenét látták benne.
Az egyiptomiak királyi íjászként ábrázolták. A görögök
Chiron a kentaur mítoszából erdeztették (de Krotusszal
a szatírral is összefüggésbe hozták). Rómaiak is Chironnal
a bölcs, fajtájától eltérő módon szelíd, és gyógyító erővel
rendelkező kentaurral azonosították.
Chiron istenek és héroszok nevelője (Achilleusz, Actaeon,
Iasón, Castor, Polydeukés, Asklépios). Ő a „megsebzett
gyógyító” archetípusa, miután Heraklész véletlenül
megsebesíti mérgezett nyilával. A fájdalom végül olyan
elviselhetetlenné vált, hogy Chiron lemondott halhatatlanságáról.
Zeusz jutalmaként ő lett a Nyilas csillagkép az égbolton.
Az Ószövetségben a Nyilas József törzsét jelképezi, az
Újszövetségben Jézus tanítványa Jakab képviseli. Ő a nagy
tanító, a kereszténység első szellemi vezetői közé tartozik.
Maga a kentaur alak a keresztény szimbolikában viszont
negatív értelmezést kap (a bűn, a házasságtörés, az eretnekség
szimbóluma). Jelképe a bestiális és isteni elemekből álló
embernek, a szellem által kontrollált vad ösztönöknek.
Az Isteni Színjátékban (Dante) a Pokol hatodik körének
első gyűrűjét, az erőszakosságban vétkezőket őrzik a kentaurok.
A reneszánszban egyébként egyszerre a bujaság, a féltékenység
és a bölcsesség, segítőkészség jelképe.
A Nyilas csillagkép a „lóra nőtt nyilazók”
zodiákus jegyévé vált. Ezért tartozik Magyarország, Spanyolországgal
együtt a mundán asztrológiában a Nyilas jegyéhez.
A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója. Tömege több
mint kétszerese az összes többi bolygó tömegének. A földről
nézve az Ekliptikát tizenkét év alatt járja be. Nagyjából
egy évet tölt egy-egy állatövi jegyben. A kínai asztrológia
év-csillagként tartja számon.
Négy legismertebb holdját (Io, Europa, Ganymede, Callisto)
Galilei fedezte fel egykor. Ma már további tizenkét holdját
ismerjük (Metis, Adrastea, Amalthea, Thebe, Leda, Himalia,
Lysithea, Elara, Ananke, Carme, Pasiphae, Sinope).
A görög mitológia főistene (Szaturnusz/Kronosz és Rhea
fia). Az olümposzi világrend megteremtője, az égbolt és
az egész világ fölötti uralom birtokosa. „Menydörgő”,
„fellegtorlaszoló” égisten. A patriarchális
hatalom képviselője; az államiság, a rend, az erkölcs
megtestesítője. |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„A
félig ember, félig ló formájú Nyilas szellemében már ember,
ugyanakkor még benne lakoznak ösztönei, érzéki vágyai,
köztük a belső gőg. Itt csak a példaképeket követő haldokló
szellem tud segíteni. A Nyilas – uralkodója, a Jupiter
révén – rátalálhat az emberire, ha előbb példaképeit
követi, majd maga is példaképpé válik. Követelményeket
állítunk magunk és mások elé, és minél magasabbak ezek
a követelmények, annál szerényebbnek kell lennünk legbelül,
hogy emberként hitelesek maradjunk. Kishitűség és gőg
igen közeli rokon, mindketten az emberi lelket sértik,
és annak túlélési esélyeit csökkentik.” (Bernd A.
Mertz) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a Nyilas archetípus |
|
|
Jövő orientáltság, optimizmus, nagyvonalúság, jovialitás,
kalandvágy, aktivitás, mozgékonyság, dinamizmus, lendületesség,
lelkesedés, filozofikusság. Szellemességre törekvő, elméleteket
felállító, moralizáló, jóindulatú. Túlzások, nagyképűség,
térítő hajlamok, előítéletek, szerénytelenség, arrogancia,
fanatizmus, beképzeltség.
a nyilas archetipus
„Nincs annál
veszélyesebb, mint amikor az ember azt hiszi, hogy közel
van az igazsághoz. Minden felismeréssel egyre kevélyebb
lesz, másokat is fel akar világosítani, és gyorsan felveszi
a misszionárius szerepét.”
„Az udvari bolond szerepét
várja el a társtól”. |
|
|
Sokoldalú,
szellemi irányultságú (VÁLTOZÓ), lelkes cselekvőkészségről,
dominancia igényről (TŰZ) van szó a Nyilas jegy esetében.
A tudás mint hatalom. Ideák, eszmék, szintézisre törekvő
világlátás (Jupiter) képviselője. Mitológiai megfelelője
a kentaur, melynek ló-alteste képviseli a lendületet,
az ösztönös és tüzes energiát, a felfelé nyilazó emberi
felsőtest pedig a szellemi irányultságot (ŐSZ).
A Nyilas messzire tekint, nagy célokat tűz ki maga elé
– sokat vállal. Talán túl sokat, nem könnyű számára
felismerni lehetőségeinek a határát. A mérce nem csak
önmaga, hanem környezete számára is magas – nehéz
megfelelni neki. A Nyilas felnagyít (Jupiter), a hétköznapi
realitás (Ikrek) túl banális számára.
Távlatokban, nagy átfogó és általános stratégiákban gondolkodik,
így szem elöl téveszti a részleteket. A közvetlenül az
orra előtt található, apró és „jelentéktelen”
dolgok képviselik számára az élet csapdáit. Éppen a részletekben
való gondolkodás gyengeségében, az egyszerű igazságok
iránti érzéketlenségben, illetve az olykor túlzásokba
csúszó önbizalmában gyökeredznek a jegy árnyoldalai.
„Mindenből egy kis barokkot” –
írja Brigitte Hamann a Nyilasról. Gyakran hajlandó elfelejteni
(ahogy a Halak jegy is), hogy az általa preferált, és
dicsőített; átfogó, szellemi magaságokat megcélzó, szintetikus
gondolkodás csak egy óriási méretre felfújt léggömb, az
Ikrek hétköznapi információéhsége és a Szűz minden részletre
kiterjedő analitikus vizsgálódása nélkül.
Fellépése olyan, mintha nagyon sokat tudna. Magasan a
lovon ülve, maga alatt érzi a világot. A humanizmus alap
értékrend számára, ehhez azonban állandó önnevelésre lenne
szükség – közben a környezetét is mindig igyekszik
megnevelni. Általában nem veszi észre a fontos részleteket.
Ellenben pontosan látja egy történés végkifejletét, és
eszerint irányul. A környezetét „a magas lóról”
(le)kezeli és ezen nem segítenek még a joviális gesztusai
sem. Mégis szívesen látott vendég, mert megérkezésével
a „kicsinyes és felszínes” témáknak vége,
és végre „fontos és lényegi” dolgokról esik
szó.
Őt szeretni nem mindig egyszerű dolog. Ő a „lovasoktató”,
aki maga is számol a zuhanással. Azt a látszatot kelti,
mint akinél meg lehet tanulni a magasiskolát. Egy idő
után viszont elérhetetlen, hiszen már csak a kiválasztottakat
tanítja. Különösen az ellenkező nemre van hatással ez
az őt körülvevő erőteljes atmoszféra, amit aztán tudatosan
alkalmaz is. Nagysággal, izzással, különös eszmékkel,
erőteljes érzelmekkel, indulatokkal teszi magát vonzóvá.
A bizonytalanság látszatának nyoma sincs. Elvárja, hogy
vele kiemelten, őt előnyben részesítve foglalkozzanak.
Biztos magában, sőt egy kis arrogancia is felfedezhető
a viselkedésében, annak ellenére, hogy a jovialitását
igyekszik azért előtérbe állítani.
Partnerkapcsolataiban intelligenciára, magas szintű szórakoztatásra
vágyik. A partnernek nyitottnak, derűsnek és legfőképpen
tapasztaltnak kell lennie. Fennáll azonban a veszély,
hogy egy alárendelt (gyengébb pozíciójú) társat keres
magának. A Nyilas az aki a keretet megadja, és a partnernek
kell azt kitölteni. Elvárja, hogy a partner felmagasztalja
őt. Fél az egyenrangú állapottól, ezért sokszor választ
a nívón alul. Az uralkodói szerepet fenntartja magának,
de közben a bölcs és a megfontolt látszatát is őrzi. Szórakoztatónak
is szeretné mutatni magát, ezért egy vidám partnerre van
szüksége.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
„Az
örök kereső minden energiájával a világmindenséget akarja
szellemi szinten megérteni, gondolatai a kozmoszra és
a világot mozgató összefüggésekre irányulnak, és tulajdonképpen
sohasem gondolkodik el önmagán. Emiatt megérti a világot,
de nem érti meg saját szerepét a világban. megérti a többi
ember lelkét, de a sajátját nem. A megismerés iránti vágya
kizárólag a nagy távlatokat fürkészi, hatalmas erejű kereső
energiája mindig önmagán kívülre irányul. Mindazt, amit
a világ visszatükröz és tanácsol neki (azért, hogy felhasználja
önmaga megismeréséhez), a Nyilas mindig kivetíti, és csak
a nagy összefüggésekre vonatkoztatja, nem önmagára.”
(Peter Orban - Ingrid Zinnel) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a 9. ház |
|
|
„Jézus
azt mondja: ez a világ híd; menj át rajta és ne építs
magadnak rajta házat.”
Tanulás az önazonosság síkján. Változás a személyiségfejlődésben.
Életfelfogás, világnézet, igazságérzet. Felismerési képesség
(integráció), horizont tágulás, értelem keresés, szellemi
aktivitás. Az absztrakciók, a hit, az etika. Külső és
belső kaland, utazás.
„ Hiszen - Platón
szavaival élve - a tanulás és az ismeretszerzés voltaképpen
anamnézis, visszaemlékezés, azaz a szellemi tudás felé
vezető út tulajdonképpen visszafelé vezet, az emlékezés
forrásához, a származásunkhoz, az eredetünkhöz.”
|
|
|
Azon az
elvek tudatosodásának helye, amelyek az életet formálják,
és az életfilozófia újra értékelését eszközölik ki. Egy
nyitottabb tudat illetve a személyiség fejlődése az identitás
mélyebb megértéséhez vezetnek, és megmutatják, hogyan
illeszkedünk bele a nagyobb rendbe.
„A
hanyatló tűz-ház, vagyis a kilencedik az IDENTITÁS terén
folytatott INFORMÁCIÓSZERZÉS jelképezője. Magyarán: az
egyén megismeri, ki is ő valójában. Ebből ered minden,
amit ez a ház szimbolizál: a vallás, a filozófia, az utazások,
a kutatás.” (Stephen Arroyo)
A mindennek az alapját képező értelem utáni kutatás területe.
A szellemi horizont kiszélesedése, melynek eredményeképpen
a tevékenységi terület is bővülhet. Más országokba történő
utazások vagy más kultúrákhoz tartozókkal való kapcsolatok
alakítják a szellemet, és tágítják a látóhatárt. Jobban
megértjük önmagunkat és a világot, ha megismerkedünk más
életmódokkal.
A kutatási kedvet és csillapíthatatlan tudásszomjat képviseli.
Nyitottságot jelent új ötletekre és kihívásokra, de egyidejűleg
kényszer is arra, hogy túlnőjünk önmagunkon. A korábban
felállított határok és korlátozások felszabadulása. Az
ideálok tudatosításának a háza. Az igény képviseli, hogy
annak megfelelően éljünk, amiben hiszünk. Az önbizalom
illetve a hit megerősödésének potenciális helye.
3.-9. ház (kommunikáció és gondolkodás tengely)Mindennapi
tudás és információcsere (3.), szemben a magasabb szintű
filozofikus gondolkodással és meggyőződéssel (9.). |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
„Az
ismeretlenbe vezető út lehet kanyargós és nyílegyenes.
Járt és járatlan. Bűnös és törvényes. Megtisztított és
akadályokkal teli. Rossz és célravezető. A mennyországba
vagy a pokolba vezető. Lehet a történelem és a sors útja.
A levantei kereskedőké és a zarándokoké. Zsákutca vagy
sugárút; a szárazföldön, a vízen és a levegőben. Az emberek
terének konkrét és szimbolikus ösvényei, országútjai,
patakmedrei és bányajáratai. Az utak összekötnek és elválasztanak,
elvezetnek és eltérítenek. (...) Az út tér és idő egyszerre.
(...) Az út vertikálisan és horizontálisan szeli át a
létet. Az emberiség lételeme és alapvető eszköze. A felegyenesedő
ember abba a vertikális irányú mozgássorba kezdett bele,
amely azóta is irányt ad az emberiség történelmének: Stonhenge
kőoszlopai, a gótikus katedrálisok, a Lajka kutyát szállító
szputnyik – mind-mind a felfelé törő, a továbbmagasodni
akaró embert mutatják.”
(Bíró Judit) |
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a 9. ház lélektani vonatkozásai |
|
|
(Forrás: Szimbólumtár,
Balassi Kiadó)
az út
„
Ha valaki azonban hős, és ilyeténképp utazik, akkor mestersége
heroikussá emeli magát az utazást is. Mióta Odüsszeusz
útra kelt, a hős utas alakja kultúránk legkedveltebb figurája.
Pedig utazásának jószerivel nincs is topográfiája. A hős
utast valójában nem útirány, nem végcél, és elérendő magasság
vezeti, hanem az Úton levés eszménye.”
|
|
|
A 9. ház talán legfontosabb
jelentéstartalma, amiből aztán minden más értelmezés kindul,
az ÚT, az UTAZÁS, az ELVÁGYÓDÁS, a KALAND fogalomköre.
Az út egy követendő, példaértékű eszménynek (szent
út) a jelképe. Maga az utazás általában a keresés,
a fölfedezés, a beavatódás, a megtisztulás, a misztikus
tudás utáni vágy, a profán térből a szent térbe való átlépés.
Célja a béke, az igazság, a boldogság, a halhatatlanság,
a központ, az önazonosság megtalálása. Jung szerint az
utazás az egyén önmagával való elégedetlenségéről tanúskodik,
amely új horizontok föltárására ösztönzi.
Az utazás vágya, jelentősége végigvonul a világ szinte
valamennyi mítoszán, tradícióján. Gilgames útja a hallhatlanság
füvéért a beavatódás útja. Egyiptomban a lélek halál utáni
utazása a megmérettetés aktusával párosul. A buddhizmusban
a nirvána felé vezető út maga a sprituális fejlődés. Kínában
a tao (út) a kozmikus igazság jelképe. A sámán utazás
lelki út, célja a szellemvilágba való felemelkedés. Odüssszeusz,
Heraklész, az argonauták útjai a feladaton és próbatételen
túl, az elérhetetlen elérésének beteljesüléséről is szólnak.
Az Ószövetségben a zsidók vándorlása az Ígéret földjét
célozza meg. Az Újszövetségben Jézus azt mondja: „Én
vagyok az út.” Saulusból Paulus a damaszkuszi úton
válik. Dante utazása beavatódás az isteni világrendbe,
a Tudás birtokába jutás. A Grál kereső lovagok célja a
megtisztulás volt. Az utazás tehát beavatódás. Nem ugyanaz
érkezik meg, mint aki elindult. Az utazás feladatközpontú.
Vállalkozás a lehetetlenre.
Sohasem egyszerű kíváncsiság, világlátás igénye hajtja
a mítoszok hőseit, hanem valamilyen külső, isteni (vagy
emberi?) kényszer. A mítoszokban az utazás munka, veszélyes
és kényszerű vállalkozás. A hétköznapokban is minden utazás
egy kicsit megváltoztat minket. Az utazásból visszatérő
az „újjászületett” képét mutatja az otthon
maradók számára.
„Elutazni
annyi, mint egy kicsit meghalni.” |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jupiter |
|
|
a jupiter jele
Hit, ideál, erény, éthosz, erkölcs, filozófia, (világ)nézet,
igazságosság, bizalom, optimizmus, siker, bőség, tágulás,
térfoglalás, nagyvonalúság, szintézis, magasabbrendűség,
jog. Túlzás, önhittség, nagyravágyás, követhetetlenség.
Késztetés egy nagyobb szabású rend iránt, vagy aziránt,
hogy kapcsolatba kerülünk valami önmagunknál nagyobb szabásúval.
Vágy a hitre, a bizalomra, az önbizalomra, az életbe vetett
hitre, vágy az önjobbításra.
„ Akárhol
van is a Jupiter, ott jobbítani akarjuk a dolgokat, tágítani
akarjuk a dolgokat.
Akármelyik házban is van a Jupiter, azt mutatja meg nekünk,
hogy szélesebb élményanyag, kaland vagy általában a kiterjeszkedés
révén hol, az élet melyik területére nézve juthatunk átfogóbb
megértéshez.”
(Stephen Arroyo) |
|
|
A teljesség, a „szerencse”,
a bölcsesség, törvény, vallás, tisztelet gazdagság szimbóluma.
Minden horoszkópban feljavító princípium. Segítséget,
támogatást jelent. A szellemi kiteljesedéshez, a megismeréshez,
világnézethez, a filozófiához kapcsolható. Ha a horoszkópban
valamely planétával kapcsolatba kerül, akkor azt felértékeli.
A Jupiter a bölcsességet képviseli, szemben a mindennapi
intellektussal. A konstellációja alapján a személyiség
szellemi távlatait, látókörét szimbolizálja. A magasabbrendűségnek
való bizalomteljes önátadást és az igazságosságba vetett
hitet képviseli – optimizmus, életöröm, harmónia,
külső-belső szabadság.
Pszichológiai nézőpontból a Jupiter azon belső felismerés
szimbóluma, mely szabaddá tesz, elsősorban az Erkölcs
teljesítése által. A Jupiter a belső megvilágosodás és
a szellemi látókör kiterjesztése által igazi emberszeretethez
vezet. Uralomhoz, melynek nincs szüksége erőszakra és
önkényre, inkább a bölcselet által győz meg. Meghatározó
alapvonása a személyiség kiterjesztése. A jupiteri típus
magától értetődő módon sugározza magából uralmi tendenciáit.
Ha azonban tartalom nélküli, akkor hencegő, dicsekvő.
A ház, ahol Jupiter található, az élet olyan területe,
mely teret igényel a növekedéshez, a kalandhoz. Azaz a
Jupiter számára a hétköznapiság nem kielégítő –
túl profán, túl mindennapi, unalmas. Már csak azért is,
mert a Jupiter kalandra vágyik és visszatarthatatlan indíttatást
érez, hogy az életet teljesebbé tegye.
A jupiteri problémák a mértéktelen kiterjedésből, a túlhajtottságból,
a túlzott felértékelésből adódnak. A nagy távlatokra és
eszmékre való kizárólagos orientációja miatt orra bukik
a hétköznapok részleteiben (csak úgy mint uralmi jegyei:
Nyilas, Halak). Nehéz aspektusok esetén alaptalan lelkesedést,
túlzott optimizmust, a mindent tudás arroganciáját és
felszínes bölcselkedést generálhat.
A Jupiter, ahol érvényesíteni tudja az energiáit, ott
sikerorientálttá teszi az embert. A pozitív irányultság
mindig meghozza az eredményét, esélye van viszont a kiábrándulásoknak
is. A psziché jelképalkotó képességét is képviseli (hatása
szimbolikus jelentőségű). Bár a fényszögei eltorzíthatják,
a valóságos „igazságot”, mégis hitet, reményt
és értelmet ad az életnek. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a Jupiter lélektani vonatkozásai |
|
|
Mivel görög
mitológia hőseinek nagyrészt Zeusz (Jupiter - dius-pater)
az apja így ő az öreg, fehér szakállú, bölcs öregember
archetípusa aki az elküldő szerepét játssza a
mesékben. Aki a mese mélypontján hőst (kreatív mag) hoz
a világra, aki majd a káoszt megszünteti, a rendet helyreállítja
és elhozza a (szellemi) világosságot.
(Jankovics Marcell)
Zeusz (etruszk terrakotta)
|
|
|
A Jupiter lélektani vonatkozásainál
a következőkre gondoljunk:
– mint szintézisalkotó
princípium, a tudatos én értelmező, valóság-feldolgozó,
elméletet alkotó, absztraháló tevékenységében kaphat meghatározó
szerepet; – másrészt az erkölcs, a bölcselet, a
hit, a tudás (Nyilas: gnosztikus tudás, Halak: misztikus
tudás) archetípusa; – mint férfi polaritású őskép
az animus egyik kollektív összetevőjeként is szóba jöhet;
– felértékelő, optimista jellege figyelemre méltó
úgy az énkép (identitás), mint a belső lélekkép szempontjából.
Mint minden archetípust, a Jupitert is érdemes a mitológia
irányából megközelíteni. Görög megfelelőjének Zeusznak
mindennél előrébbvaló isteni feladata a nemzés, a teremtés
volt.
Szerelmei és gyermekei elvont fogalmak: – Métisztől
(Bölcsesség) születik Athéné; – Themisztől (Jogrend)
születnek a moirák (Klothó fon – Lakheszisz kiméri
a fonalat – Atroposz elvágja) és a hórák a társadalmi
rend istennői ( Eunómia a törvényesség – Diké az
igazságosság – Eiréné a béke); – Mnemoszünétől
(Emlékezet) születik a kilenc múzsa (hét művészet + történetírás
+ csillagtudomány); – Létóval nemzi a Napot és a
Holdat (Apollón, Artemisz); – Maiával a Merkúrt
(Hermész); – Hérával a Marsot (Árész).
A Nyilas és a Halak uralkodójaként két oldalról figyel
a Szaturnuszra (Bak, Vízöntő). Megmondja, mi „jó”
és mi „rossz” – de tudnunk kell, hogy
e fogalmak viszonylagosak, a tudatunk álláspontjától függ
a megítélésük. A jó mindig a rosszhoz képest jó, ráadásul
a hétköznapok szintjén legtöbb esetben inkább a kedvező
és a kedvezőtlen között teszünk különbséget az erkölcsi
értelemben vett jó és rossz helyett.
Jól jellemzi mindezt C. G. Jung itt következő története:
„ (...) egy törzsfőnököt
egyszer megkérdeztek: mi a különbség jó és rossz között.
Azt felelte: Ha ellenségem feleségét elrabolom magamnak,
az jó. De ha egy másik törzsfőnök rabolja el az én feleségemet,
az rossz.” |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
