 |
|
|
|
   |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
SZŰZ | MERKÚR | 6. HÁZ
polaritás: - | föld elem | változó | évszak: nyár | uralkodó:
Merkúr
trigon: Bak, Bika
kvadrát: Ikrek, Nyilas
oppozíció: Halak
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
|
 az égbolt az Szűz archetípus 6. ház 6. ház lélektani vontkozásai
Merkúr a Merkúr lélektani vonatkozásai |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
az égbolt |
|
|
a virgo csillagkép
(Forrás: Szimbólumtár, Balassi Kiadó)
"Eljött már az idő, mit a jósnő szent szava hirdet /
újraszületve az évszázak nagy rendje megépül. / Már megtérhet
a Szűz, meg az ősi saturnusi korszak, / már új sarjat küld
le a földre az ég a magasból" (Vergilius)
Madonna |
|
|
Az állatöv
hatodik, egyben a legnagyobb csillagképe. Magát a csillagképet
nehéz felismerni, pedig az égbolt egyik legfényesebb csillaga,
a Spica (a "kalász") is itt található. Az általában
szárnyas leányalaknak ábrázolt csillagkép az égi egyenlítőn
fekszik. A Spica egyébként az olyan elsőrendű jelzőcsillagok
sorába tartozik mint az Antares vagy a Regulus.
A kalásszal vagy karddal ábrázolt női alakot az ókorban az
aratás vagy az igazság istennőjének tartották (Egyiptom: Ízisz,
görögök: Diké). A középkori ábrázolásokon virágot (vagy kalászt)
tart a kezében. A népi vallásosságban az "arató Szűz"
tisztelete összekötődött a Szűz Mária tiszteletével. Két katolikus
ünnep erősíti e hagyományt: a Kisboldogasszony ünnepe, valamint
Szűz Mária szent nevének az ünnepe.
A szűz az élet aszketikus megszenteltségét, a tisztaságot
jelenti nagyon sok kultúrában. A szakrális szervezeteknek
általában része valamilyen szűz női papi rend léte is. Sőt
számos nép hőse, hérosza, istene, uralkodója szűz anyától
származott (Quetzalkoatl, Ozirisz, Mithrasz, Perszeusz, Héphaisztosz,
Nagy Sándor, Jézus Krisztus) a hagyomány szerint. A szűz foganás
misztériuma az isteni eredet, a kiválasztottság bizonyítéka.
Artemisz (Diana) és Pallasz Athéné (Minerva) a leigázhatatlanság
szűz istennői, másrészt Hesztia (Vesta) tiszteletére rendelt
papnők is szakrális funkcióval rendelkeztek. Az állam életének
kiegyensúlyozottságát és állandóságát jelképező tűzhely őrzése
volt a feladatuk.
A kereszténységben a szűzi fogantatás és születés jézus istenségének
jeleként értelmezték. A Messiás szűztől való születésének
van ószövetségi előképe is: Izajás próféta jövendölése (Iz
7,14). A szüzesség keresztény eszménye az Úrhoz való kizárólagos
ragaszkodás és hűség jele. A misztikus irodalomban ugyanakkor
a szűz Isten bölcsességének megszemélyesítése: "Sophia
Isten bölcsessége és örök szűz, nem asszony, hanem folttalan
tiszta lény, aki Isten hasonmása" (Jakob Böhme).
A magyarországi Mária-kultusz a Nagyboldogasszony ünnepében
érhető leginkább tetten. Az elnevezés a hagyomány szerint
Gellért püspök érdeme, aki valószínűleg a magyar ősvallás
istenasszonya iránti tiszteletet kívánta a keresztény térítésben
felhasználni. A hiedelem, hogy Jézus feltámasztotta és mennybe
vitette édesanyját III.-IV. századi apokrifeken és az egyházi
tradíción nyugszik. Végleges formáját a középkor folyamán
nyeri el, hittétellé azonban csak 1950-ben vált (XII. Pius).
A Mária ünnephez kapcsolódó virág- és búzaszentelés régi hagyomány
(Sarlós Boldogasszony). A megszentelt részint gyógyításra
szolgáltak, részint eltették őket vízkeresztig, hogy kifüstöljék
velük a házat. A Mária ünnepek (a nyitó Sarlós Boldogasszony
és a záró Nagyboldogasszony) az aratás időszakát fogják közre,
ezzel is utalva az időszak "kalászos csillagképére".
|
|
|
|
|
|
|
|
|
"Ez a szakasz
a belső és a külső betakarítás, a szűzi mag, a szűzi kalász
jelképe. A belső rendé, a pontosságé. Rendetlenül sem aratni,
sem felügyelni nem lehet. Tiszta értelmünket kell itt érvényre
juttatnunk, megbízhatónak, rendszeretőnek kell lennünk.
Arra
is figyelmeztet a jegy, hogy a mag megőrzése érdekében attól
sem szabad visszariadnunk, tűnjék ez bármilyen kisszerűnek is,
hogy mások szemében esetleg nevetségessé válhatunk. Hiszen ha
az első csíra megsérül, akkor mindennek vége, akkor egyaránt
hiábavaló volt a befogadás (Rák) és a megtermékenyítés (Oroszlán).
Az igazi feladat azonban a csíra felismerése. Nem minden értékes
ugyanis, ami annak mutatja magát. Itt tehát a Merkúr kritikus
elméje is bevetésre kerül, és aki ezt nem használja ki,
az lassan
pedantériává fajuló külső rendbe menekül. Nem hagyhatjuk, hogy
ebbe pusztuljunk bele.
A tisztaság mit sem ér, ha nincs mélyebb
tartalom mögötte." (B.A. Mertz) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a Szűz archetípus |
|
|
Alkalmazkodás, én-korlátozás, pragmatizmus, gazdaságosság,
határok felmérése, analízis, redukcionizmus, osztályozás,
hétköznapiság, félelem a káosztól, óvatosság, szorongás, kritika,
önuralom, beilleszkedés. Kényszeres rendrakás, száraz racionalitás,
szőrszálhasogatás, puritánság.
a szűz archetípus
A társadalmi beilleszkedésnek, a megélhetési lehetőségek megtanulásának,
valamint a való világban szokásos kemény munkával, kötelességekkel
és felelősségvállalásokkal való megismerkedésnek a szintjét
képviseli
(S. Arroyo)
Szükségünk van rá, mert realista, és vissza tud téríteni minket
a levegőből a földre. De ritkán mondunk neki köszönetet. Ne
is várjon hálát, mert, ha őszinte önmagához, akkor beismeri,
hogy a saját szükségle az, hogy elrendezze és megtisztítsa
a világot. Valójában nem a világot szolgálja, hanem a tisztaságmániás
Egóját
(Peter Orban / Ingrid Zinnel) |
|
|
Az anyag (FÖLD)
vizsgálatának, osztályozásának, tanulmányozásának (VÁLTOZÓ)
a jegye. Annak a nyugati redukcionista gondolkodásnak a képviselője,
mely apró mozaikokra szedi szét a (fizikai) valóságot, hogy
aztán a részek igazságát megvizsgálja. Hogy az egész igazsága
több lenne a részek igazságánál? - ez a Szűz számára szinte
felfoghatatlan.
A kikerülhetetlen adottságokhoz alkalmazkodik. Önkorlátozása
ismert; rangsorol, takarékoskodik, beoszt. Hasznos szeretne
lenni, nem szolgálni. Keresi a helyét egy nagyobb egységben.
Mivel a részletekkel foglalkozik, fogékony a hétköznapok problémáira,
s meg is oldja azokat. Árnyéka is részletekben való elveszésben,
a szélsőséges racionalitásban és kritikusságban keresendő.
Nagy a biztonságigénye, szorong a kiszolgáltatottságtól. Állandóan
résen van, mindig figyelmesen szemléli és ellenőrzi a struktúrát
és benne önmagát. Nemcsak a világ káoszát szeretné megszüntetni,
hanem folyamatosan megpróbálja a saját érzéseit is egyensúlyban
tartani.
Fellépése gyakorlatias, evilági (életrevaló). Olyannak mutatja
magát, mint akivel semmi nem történhet - kész a dolgok megragadására.
Nem akar imponálni, de meghökkenteni sem. Az életre úgy tekint,
mint egy hétköznapi, normális feladatra, amit meg kell oldani.
A világgal természetes a viszonya, mindig megtalálja a helyes
szavakat. Az érzéseit igyekszik kontrolláltan megmutatni a
világnak.
Időnként elégedetlen; kritikájának hangot is ad. Törekszik
a rendre, betartja a szabályokat. Szerepjátéka a megbízhatóságra
és a bizalomra alapul. Közvetítő a lehetséges és a lehetetlen
között (merkúri szerep) - hisz a csodákban, bár biztosan tudja,
hogy nincsenek. A szorgalmas szerepét játssza. Igyekszik pontos
lenni, de ez nem mindig könnyű neki. Az igyekezet mindig nagy
benne. Kiválóan alakítja a megértést tanúsító szerepét. Figyelmesen
meghallgatja mások panaszait - tanácsai bölcsek.
Jól átlátja a helyzeteket. Sokat olvas, vagy olvasottnak mutatja
magát (mindenesetre sok történetet tarthat készenlétben érvei
alátámasztására). Kedvenc szerepe az emberi értelem előtérbe
helyezése, de tudja, hogy ez még nem biztosíték a bűnök
ellen - ezért szorong.
Az ellenkező nemmel szemben semlegesnek mutatja magát. Nem
akaszkodik rá senkire. Igyekszik tudatosan szétválasztani
a gyakorlati életet a szerelemtől. Talán csak frivolan kritikus
stílusa árulkodik arról, hogy milyen fontos számára a találkozás.
Egy Szűz a tudja ugyan kezelni mindennapokat, de az odaadás
titkaiba másnak kell bevezetnie őt (talán éppen a szemben
álló Halaknak?). |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a 6. ház |
|
|
Egzisztenciaharc,
világi érvényesülés. beilleszkedés, ellenőrzés, gondoskodás,
óvatosság, gazdaságosság, ápolás, higiénia, megkülönböztetés,
szolgálatkészség, besorolás, önvédelem.
Kétségek, nehézségek, a külvilág önvizsgálatra kényszerítő
ereje. A korlátok megismerése, a szükségszerűség.
A pszichoszomatikus folyamatok; betegség és egészség, test
és lélek viszonya.
A munka világa.
Ez nem a szabadság, hanem a szükségszerűség birodalma.
a szükségszerűség |
|
|
A 6. ház a 12.
házzal polaritásban a világi ill. a lelki szükségszerűség tengelyét
alkotja. A 6. házban a fizikai valóság szükségszerűségeit kell
megtanulnunk. E házban a mindennapok élete áll a középpontban.
Itt kell megvizsgálnunk, hogyan intézzük a naponta ismétlődő
feladatainkat, hogyan állunk táplálkozási szokásainkkal és az
egészségünkkel - azaz, hogyan szervezzük az életünket.
Vajon hatékony módon járunk el a mindennapjainkban, és reálisan
gondolkodunk - vagy esetleg képességeink e területen inkább
elmaradottak? Vagyis a munkás mindennapjaink szolgálják-e a
személyiségünket - vagy csak azon vagyunk, hogy a munkán túl
legyünk?
Ha életünk szerkezete öncélúvá válik, ahelyett, hogy önkifejezésünk
eszköze lenne, akkor az értelmetlen cselekvés ördögi körében
találjuk magunkat, aminek a következtében ürességet és frusztrációt
érezhetünk. A 6. háznak meg kell mutatnia, hogy melyik gyakorlati
eljárási mód felel meg az egyéniségünknek. Ugyanis ha belső
igényeink ellenére cselekszünk, illetve téves életmódot követünk,
akkor ez hosszabb-rövidebb időn belül nagy feszültségekhez és
betegséghez vezethet.
A betegséget azonban kihívásnak is lehet tekinteni: arra kényszerít,
hogy magunkat és azt a módot, ahogyan élünk, kritikus szemmel
megvizsgáljuk. Ha itt problémáink vannak, meg kell kérdeznünk
magunktól, hogyan szervezhetnénk újra az életünket, hogy napi
tevékenységeink harmonikusak és kielégítők legyenek.
Itt a figyelem a munkára irányul, de vajon látunk értéket abban,
amit cselekszünk? Ha a munka nem kielégítő, át kell gondolnunk,
hogyan eszközölhetnénk ki a változást - vagy a munkán magán
vagy a hozzá való viszonyulásban ahhoz, hogy nagyobb beteljesedéshez
jussunk. Olyasvalamit kell keresni, amiben értelmet és jelentőséget
fedezhetünk fel - azaz, hogy a mindennapi tevékenységeinkben
is megtaláljuk önmagunkat.
A ház az életmódról, az élet ritmusáról is szól. A kihívásról,
hogy elsajátítsuk a hatékonyabb munkát, a tudatosabb egészségi
állapotra való törekvést, ill. az önmagunkra fordított nagyobb
figyelmet. A 6. ház nehéz területe a horoszkópnak; a kemény
munka, és azok az erőfeszítések, amelyeket a munkára irányulnak,
elvonhatják a vitális energiát a személyiségtől (Nap a 6. házban). |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A 6. ház lélektani vonatkozásai |
|
|
Forrás:
Kapitány Á. / Kapitány G.:
Rejtjelek, Szorobán Kiadó
az ismeretrendezés
BELSŐ KÉSZTETÉS= igény a dolgok átlátására felsorolás,
részekre tagolás
CÉL= ezt kell látnom
rendezőelv keretképzés (bevezetés, lezárás)
MEGFELELÉSKÉSZSÉG=
önálló rendszerképzés képessége tromf, vita (önmagunkkal is)
A jó iskola, mint említettük, szintén alkalmazza és fejleszti az ismeretrendezési megfelelés-készséget, a vitaképességet.
A hagyományos, tekintélyelvű oktatás viszont (a vággyal és céllal
ellentétben) nemhogy építene rá, hanem inkább elfojtani igyekszik,
- nyilván azért mert a tanárnak tartja fenn a kizárólagos jogot
az ismeretek 'autentikus' rendezésére.
a feladatvégzés
BELSŐ KÉSZTETÉS= feladatszükséglet,
kihasználatlanság érzelmi elkötelezettség, pátosz
CÉL= konkrét feladatok kitűzése logikus érvelés
MEGFELELÉSKÉSZSÉG= feladatvégzésre kész
beállítódás teendők sora, "munkatánc"
Tisztában lenni a feladatvégzési motivációval annyit tesz,
hogy tisztában vagyunk azzal: milyen teendőket végzünk szívesen,
miket kell elvégeznünk, és miképpen tehetünk eleget feladatainknak.
az életmód
BELSŐ KÉSZTETÉS= vágy egy személyes életformára a környezet
hatása a lelkiállapotra
CÉL= a
szükséges életforma tudata képies megjelenítés, reklám
MEGFELELÉSKÉSZSÉG= életépítési képesség építkező szerkezet
Ha azonban valakiben egyaránt erős az életmód belső
késztetettsége, az életmód-cél és az életmód- megfeleléskészség,
annak fontos is, hogy számára megfelelő életformája legyen;
tudja is, hogy milyennek kell annak lennie, és meg is tudja
valósítani. |
|
|
A számos ide vonatkozó lélektani
fogalom közül választottunk ki néhány általunk fontosnak tartottat.
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor Rejtjelek című könyve a forrása
a három kategóriának:
• ismeretrendezés
• feladatvégzés
• életmód
[ismeretrendezés]
Nem elég csupán befogadnunk az információkat, benyomásokat (lásd.
3. ház). Szükségünk van arra, hogy ismereteink valamilyen (ránk
jellemző) rendszerben összeálljanak, azaz rendezett tudássá
váljanak. Motiváltak vagyunk tehát a rendszerezésre és az átlátásra.
A motiváltság erőssége természetesen egyénenként különböző és
nem függ össze a tudás mértékével.
Akinek erős az ismeretrendezési motivációja, annak domináns
az a szükséglete, hogy a világ számára fontos részét átlássa
és ellenőrizze. Van, aki mindent rendszerez és osztályoz: lakás,
tárgyak, teendők, napi beosztás, kapcsolatok. Ugyanakkor van,
akinél a rendszerezés csak az élet egy-egy területén érvényesül,
máshol nyomát sem látni: a szórakozott tudós és a cédulái.
Ahhoz, hogy ismeretrendezésünk eredményes legyen, szükségünk
van egy úgynevezett ismeretrendezési célra. E nélkül ismeretrendezési
motivációnk csupán belső késztetés marad, konkrét eredmény nélkül.
Tehát tisztán kell látnunk, hogy mi alapján rendezünk. A rendező
elv megléte keretet ad csoportosításainknak.
A vágyon és a célon túl szükséges az úgynevezett az ismeretrendezési
megfeleléskészség jelenléte is. Azaz a készen kapotthoz, az
addig használthoz képest nem tudunk újat létrehozni, ha nem
önmagunk rendezzük az ismereteinket. Máskülönben csak megtanuljuk
mások rendszereit. A hozzátétel, az antitézis, a vita képességéről
van itt szó.
A három alkotórész (vágy, cél, készség) kiegyensúlyozott jelenlétére
van szükségünk; – ha a vágy gyenge, akkor nincs elég energiánk
az ismeretek összegyűjtéséhez; – ha a cél bizonytalan, akkor
nem születik rendezőelv az áttekintéshez; – ha a megfeleléskészség
hiányzik, akkor nem születik saját önálló konklúzió.
Világunkban (és ismereteinkben) annak valamilyen fokú rendezettsége
nélkül könnyen eltévedünk. Szétesünk, ha munkánkban, életvitelünk
megszervezésében, kapcsolatainkban való eligazodásban nincs
jelen az ismeretrendezés, az áttekintési képesség.
[feladatvégzés]
Általában igényünk van arra, hogy feladatokat keressünk, hogy
hasznosnak vagy elfoglaltnak érezhessük magunkat, hogy dolgunk
legyen (még ha lustának is számítunk). Azt a késztetésünket,
ami önmagunk (és/vagy mások) dolgoztatására, aktivizálására
irányul, feladatvégzési motivációnak nevezhetjük.
Akiben erős ez a motiváció, az folyton ügyködik, keresi az elfoglaltságokat,
hogy hasznosnak érezhesse magát. Többnyire a környezetét is
igyekszik mozgósítani. Nyilván ennek sokféle árnyalata létezik.
Az igazán feladatvégzésre motivált ember ott is feladatot lát,
amiben a többség nem: nyaralás, szórakozás, utazás, emberi kapcsolatok.
Sok esetben e belső késztetettségünk anélkül is erős lehet,
hogy tisztában lennénk a feladatainkkal. Ez a feladatkeresés
állapota (ráhangolódás, azonosulás).
Konkrét feladatvégzési cél nélkül a késztetettség csak készenléti
állapotot idéz elő. A cél megteremti és fenntartja bennünk a
meghatározott teendők tudatát. Lényege, hogy a feladat világosan
álljon előttünk. Akinél erős ennek a célnak a tudata, az nagy
súlyt fektet a dolgok logikájának az áttekintésére. Elkötelezett,
és racionálisan érvelni tud a feladat szükségessége mellett,
és másokat is igyekszik erről meggyőzni.
Viszont, ha csak a logikus érvelés van jelen, de nincs belső
hajtóerő, az külsődleges, száraz, bürokratikusan racionális
stílussá merevülhet: tehát szükség van belső késztetésre, lelkesedésre,
lendületre. Ezt nevezhetjük feladatvégzési megfeleléskészségnek,
ami tulajdonképpen a végrehajtás menetének a tudatosítása: kimondás,
hangos gondolkodás, a teendők megfogalmazása.
Itt is a három összetevő kiegyensúlyozottsága adja meg a harmóniát:
azaz ha az "elkötelezettség", a "logikus érvelés"
és a "hangos gondolkodás" nagyjából egyenlő arányban
vannak jelen. Az ilyen személyiségnek, ha vannak is problémái,
azok valószínűleg nem a vállalt feladatokkal kapcsolatosak.
[életmód]
Általában fontos számunkra, hogy személyünkre szabott, szükségleteinkhez
igazított életformában éljünk. Nyilván karaktertől függő, hogy
ez az életforma kellemességre törekvő, hedonisztikus, aszketikus
vagy mondjuk, a mindennapokhoz igazodó. Ahány ember, annyiféle,
de közös bennünk, hogy a magunk módján szeretnénk élni. Különbözünk
azonban abban, hogy mennyire központi kérdés számunkra az életmódunk
kialakítása.
Van, aki egész életét életkörülményei megszervezésével tölti,
és van, akinek ez egyáltalán nem fontos. E belső késztetettség
(amennyiben megvan) mozgat minket, amikor keressük a számunkra
megfelelő életformát (pl serdülőkor: életmodellek keresése).
A motivációt egyaránt adhatja valami jónak a tartósítása, vagy
azért, mert elégedetlenek vagyunk és változtatni szeretnénk.
A körülmények lelkiállapotunkra gyakorolt hatásának ismerete
azonban csak a belső késztetettséget adja: a vágy egy megfelelő
életmódra még kevés. Szükségünk van a célra is, azaz tisztában
kell lennünk azzal, hogy pontosan milyen életmódra van szükségünk.
A belső késztetettségen és a célon túl szükség van a megfeleléskészségre
itt is. Fontos, hogy minél több lépcsőben lássuk előre cselekedeteink
és körülményeink (ok és következmény) egymásra épülését (negatív
példa: rátóti mesék, pozitív példa: Robinson a lakatlan szigeten).
Az életmód minden változása a megfeleléskészség mozgósítását
hozza magával. Akiben ez a készség erős, azok látszólag teljesen
lehetetlen helyzetekben is képesek életmódjukból bizonyos sarkalatos
elemeket fenntartani. Akiben viszont gyenge, annak az élete
könnyen szétesik a változó körülmények hatására. Van úgy, hogy
a megfeleléskészség erős, de a vágy és a cél gyenge. Ilyenkor
az ember unalmas szükségszerűségnek érzi jól megszervezett életét. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Merkúr |
|
|
a merkúr jele
|
|
|
A modern asztrológiában a gondolkodás,
a rendszerező értelem képviselője. A fényszögei kiemelten fontosak.
Tartalmat csak más planéták kapcsolódása által kaphat. A Merkúr
a többi planéta témájának közvetítője.
Jelzi: hogyan tanulunk, hogyan gondolkodunk és beszélünk, hogyan
dolgozzuk fel benyomásainkat és tapasztalatainkat. Az objektív
gondolkodás jelölője.
Szüksége van úgymond „feljavító aspektusokra”. Kollektív
planétákkal való kapcsolatai általában nem csökkentik a képességeit.
Inkább a kapcsolat hiánya problematikus.
A szubjektív benyomásokat a tárgyszerűség rangjára emeli. Jegybeli
helyzete és aspektusai jelzik, hogy mire figyel fel a személyiség,
hogyan dolgozza fel a külvilág hatásait. Egyben jelzi azt is,
hogyan közvetíti a gondolatait. |
|
|
|
|
|
|
|
|
„A Merkúr
autonómiája: – ismerem az észlelési csatornáimat és használom
őket; – tudom, hogy ez az észlelési csatorna hogyan működik
nálam; – kihasználom speciális, csak rám jellemző gondolkodásmódomat
(domináns tudati funkciómat); – meg tudom értetni magam,
azaz találok megfelelő formát a mondanivalómhoz; – a kommunikációmmal
kapcsolatot tudok teremteni.” (Verena Bachman) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
a Merkúr lélektani vonatkozásai |
|
|
j. schewe: circuit girl
(Forrás: Peter Orban - Ingrid Zinnel)
Ikrek Merkúr: horizontális mozgás
Szűz Merkúr: vertikális mozgás |
|
|
Az Ikrek Merkúrral (a Közvetítő)
szemben itt már egy funkcionális intellektusról beszélhetünk.
Célja van a tudásának. A Nap és a Hold a világos és a sötét,
a tudatos és a tudattalan általános jelképeiként egymástól
különválasztva léteznek. Nap (tudatos) és a Hold (tudattalan)
különböző területen, más feladattal, más természettel, más
szükséglettel, más érdeklődési körrel rendelkeznek. Az ő egyesülésükre
kísérlet sem történne, ha nem létezne a Merkúr Szűz aspektusa.
Ő az a szerepszemélyiség, aki a két kibékíthetetlen oldalt
közelebb hozhatja egymáshoz. Ő az a Hermész, aki kapcsolatot
teremt az Egó olümposzi szellemisége és az anyaföld (Hold)
anyagisága között. Feladata tehát, hogy nem távolodhat el
az Egótól, állandóan a sarkában kell járnia. Nehéz és sziszifuszi
ez a feladat, hiszen az Egó igyekszik kivonni magát az egységesítés
(alkímiai konjukció) munkája alól.
Mindig úton kell lennie a fent és a lent között, a tudat és
a tudattalan között (mint Hermésznek). Fél attól, hogy nem
tesz meg mindent, amit megtehetne - ezért stresszes, szorongó
szerepszemélyiség. „Soha ne adjuk meg a lehetőséget a
két félnek, hogy eltávolodjanak egymástól” - gondolja.
A Szűz Merkúr tehát olyan feladatot vállal magára, ami meghaladja
az erejét (félelmek, neurotikus görcsök). Ő a lelkiismeret
hangja - törődik, szerény, szolgálatkész és mégis bűntudata
van. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
