„Mikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár, nyugalmat keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: ‘Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem.’ És oda menvén, kisöpörve és felékesítve találja azt. Akkor elmegy, és maga mellé vesz más hét lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél.” (Lk 11,24-26)

A fenti idézet Jézus példabeszéde az ördögűzés csapdájáról – azaz az árnyékprojekció csapdájáról. Nem az ördöggel (árnyékkal) van a baj, hanem velünk. Mi tagadjuk meg, mi vetítjük ki, mi nem vagyunk hajlandók magunkba nézni. Az ego védekezik és bűnbakot keres. Nem megoldás ha kisöpörjük a piszkot az ajtónk elé. A kisöpört piszok alakot ölt (ördög?, démon?) és erősítést szerezve tér vissza. Külsővé tesszük az ellenfelet, hiszen saját hibánkkal (árnyék összetevők) foglalkozni mindig sokkal nehezebb.

Kép: © Jan Kriwol – Afterlight (részlet)

Share This