„Én tudtam, hogy ez lesz a vége, én tudtam, hogy nem szabad, én kiszámítottam a csillagokból, itt valami most szétszakad. Én hallottam gyönyörű kürtszót a felhők mögött szólt, de a szerelem nap meg a szerenád hold pont akkor, pont ott volt. A francba én tényleg tudtam, de az ember sose tanul. Mert a lemenő naptól megvakul, a holdtól megvadul. Én tudtam az első perctől én tudtam, hogy fájni fog, mert a celofán nap meg a papírhold pont akkor pont ott volt. Mégis jó, hogy úgy fáj, milyen jó, jó, hogy úgy sajog, milyen jó jó jó jó jó, hogy újra bolond vagyok. Én tudtam, hogy ez lesz a vége, én tudtam, hogy nem szabad, hogy még egy, még egy ilyen naplemente, és valami szétszakad.”

(remélem Presser Gábor megbocsájtja nekem)
Forrás: © Presser Gábor – Sztevanovity Dusán: A celofán nap és a papírhold
Kép: photoshop :)

Share This