| |
 |
| asztropszichológiai hírlevél No.3 | 2011. január 20. | www.stelliumpress.hu |
|
 |
|
|
|
|
|
| |
 |
|
|
|
|
|
ASZTROLÓGIA + PSZICHOLÓGIA = ASZTROPSZICHOLÓGIA
Az asztropszichológia szóösszetételben két olyan, az embert vizsgáló modell (asztrológia és pszichológia) áll egymás mellett, melyek a múlt homályába vesző közös gyökereik ellenére hosszú fejlődési utat tettek meg egymástól eltávolodva, és a manapság tapasztalható közeledésük is meglehetősen ellentmondásosnak mondható. A közös nyelv megtalálásának nyilvánvaló nehézségei ellenére is egymásra találásuk törvényszerűnek, sőt elkerülhetetlennek látszik.
Pléh Csaba Ebbinghaus-t idézve arról ír, hogy a pszichológiának hosszú a múltja, de rövid a története. Ezt a bizonyos hosszú múltat a filozófia keretein belül egy univerzális emberkép megalkotására való törekvéssel töltötte el. Nyíri Tamás szerint Platón óta beszélhetünk a filozófiáról, mint tudományról - azaz a Platón előtti filozófia életmód, mely a bölcsességet tekinti a legfőbb értéknek. A filozofikus gondolkodás gyökerét a mitikus tudásban, azaz a mítoszban találjuk meg.
Figyelemre méltó Dethlefsen mítosz értelmezése: „A mítosz görögül szó-t jelent, viszont a logosz ellentétét, amit mi szintén szó-nak fordítunk, és amelyből a logika szót származtatjuk. A megfelelő ige a müthologein [.], ez pedig azt jelenti: »elmesélni a valódi tényállást«. A mítosz tehát valami valóságosról, lényegesről és ténylegesről szóló elbeszélés, ellentétben a logosz-szal, amely inkább arra vonatkozik, amit az ember elgondol.”
E „valódi tényállást” a kozmikus projekció útján az asztrológia a maga világos rendszerében értelmezhetővé, dekódolhatóvá tette. Az így megjelenő „archaikus pszichológia” valószínűleg nem csak ember- és önismeret volt, hanem praxis is. Az asztrológia – melynek hosszú múltjához valóban hosszú történet is társul – fejlődése során számos hanyatláson, torzuláson, mutáción és megújuláson ment és megy keresztül. Ezen belül is a pszichológiai igénnyel fellépő irányzatok kiemelkedő szerepet vállalnak (vagy vállalniuk kéne) az asztrológia vadkinövéseinek lemetszésében, megszüntetésében. Ugyanakkor éppen ezen ún. pszichológiai asztrológia képviselői azok, akik nem következetesek a gyakorlatukban, hiszen rendszeresen visszazökkennek az eseményorientált redukcionista asztrológia közhelyei, sztereotípiái közé.
Eközben a pszichológia is az 1800-as évek első felében éppen feladja a filozófia holisztikus szemléletmódját, és határozott lépéseket tesz egy redukcionista, kísérletező, természettudományos gondolkodás felé. Még Sigmund Freud is neurofiziológusként kezdte pályafutását, ám azután megteremtve a mélypszichológia alapjait, átlépett a képzeletbeli Rubiconon. S végül C. G. Jung lesz az, aki komplex pszichológiájával visszatér a mitológiai értelemben vett „valódi tényálláshoz”.
Az asztropszichológia azzal a célzattal lép fel, hogy az asztrológia archaikus önismereti rendszerét egyenrangú viszonyba állítsa a mai modern lélektan sokszínű megállapításaival. A klasszikus asztrológia szóhasználatában eddig is alkalmazott különféle pszichológiai fogalmakat: tükör, kompenzáció, árnyék stb., ám megmaradt a fogalmi használat szintjén úgy, hogy közben alig tett lépéseket a szintézis felé. Nem a két modell egymásra erőltetésére van szükség, hanem az egyezőségek és eltérések kreatív felhasználására. A jungi analitikus pszichológia szemléletmódjában, fogalmaiban, céljaiban igen közel áll az önismereti fejlődésre összpontosító asztrológia szemléletmódjához. Ezért a jungiánus asztropszichológia egy tudatosabb szintézis szükségességét hirdeti. A jungi modellt használja értelmezési keretként, ezen belül is különös hangsúlyt fektetve a jungi pszichológia alfájára és ómegájára, a komplexuselméletre. Ezen komplexuselmélet kiválóan rímel az asztrológia fényszögsorozataiban megnyilvánuló pszichodinamikára. Adott tehát a két rendszer együttes használata. Mindez természetesen nem jelenthet dogmatikusan merev elzárkózást egyéb kiegészítő pszichológiai modellektől. A helyes attitűd: nyitottság minden olyan pszichológiai modell irányában, amely az eredményes személyiséganalízishez hozzájárulhat.
|
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
 SKYPE TÁVOKTATÁS
Bokros teendőim miatt most sajnos nincs a weblapra feltehető állapotban egy anyag sem. Viszont van egy új kezdeményezésem. Feladtam makacs elutasításomat (pozitív tapasztalatok eredményeként), és a Skype szolgáltatás segítségével távoktatásra szántam rá magamat. Az ingyenesen letölthető Skype program mellé csupán egy headset beszerzése szükséges (na persze internetes kapcsolat) és már indulhat is a munka. A szolgáltatás lehetőséget ad a képernyő megosztására is, ami különösen fontos, hiszen a radix (horoszkóp ábra) közös egyidejű vizsgálata alapfeltétele az asztropszichológia hatékony, gyakorlatorientált oktatásának. Mindez rugalmasabb időpont egyeztetésre ad módot, kényelmesebb forma a relatíve lustáknak, és a távolabb élőknek is alkalmat ad a tanulásra. Ráadásul akár pizsamában... :)
A gyakorlati részletekről bővebben a honlap Oktatás oldalán olvashatsz.
Emellett a visszatérő kliensek egyalkalmas konzultációja esetén is választható opció mostantól a Skype. |
|
|
|
|
|
 |
|
|
|
|
|
 A SZORONGÁS ALAPFORMÁI
Régi kedvencem Fritz Riemann a szorongás alapformáiról írt könyve. A szerző egyfajta tipológiát hozott létre a szorongás alaptípusait vizsgálva, mindezt egy olyan makrokozmikus szimbolikába helyezve, ami egy jungiánus megközelítésnek is a becsületére válna. Fritz Riemann nem volt jungiánus pszichológus (a Müncheni Pszichológiai és Pszichoterápiás intézet docense és kiképző analitikusa volt), de szemléletmódja, nyitottsága az őselvekben való gondolkodásra, asztrológiai ismeretei alapján akár az is lehetett volna. Véleményem szerint az a térszemlélet, ami a szorongásfajták összevetésében megmutatkozik, jól hasznosítható az asztrológiai vizsgálódásban is. A honlapon a könyv összefoglaló kivonata található meg. Remélem, hogy kedvet kapsz a teljes mű megismeréséhez is.
De mindenekelőtt keresd fel az oldalt, fújd le róla a port…
és olvasd el az összefoglaló ismertetőt a szorongás alapformáiról! |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
