„Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, ímé napkeletről bölcsek jövének Jeruzsálembe, ezt mondván: Hol van a zsidók királya, aki megszületett? Mert láttuk az Ő csillagát napkeleten és azért jövénk, hogy tisztességet tegyünk néki…” (Máté evangéliuma 2,1-2)

Tehát Heródes élt még. Heródes halála a történészek szerint i.e 4. év tavaszán volt (a zsidó húsvét ebben az évben április 11. volt). Flavius zsidó történetíró szerint nem sokkal halála előtt volt egy lázadás ellene. Azt leverte és máglyára küldte a lázadókat. A kivégzés napján este kezdődő (tehát látható) teljes holdfogyatkozás volt (i.e 5. szeptember 15. este 8 óra). Mellesleg volt egy holdfogyatkozás i.e. 4. március 12. éjszakáján is. (Természetesen az időpontok a Julianus naptár szerint keresendők.

Heródes i.e. 5. szept. 15. és i.e. 4. ápr. 11. között még élt. Jézus Heródes halála előtt született. Tehát Jézusnak minimum i.e. 6. évben vagy az előtt kellett megszületnie.

„föllépésekor Jézus mintegy harminc éves volt” (Szent Lukács 3,23)

A zsidóknál a harminc éves kor elérése feltétel volt a nyilvános életben való részvételhez. Lukács nyilván azt kívánta jelezni, hogy betöltötte a törvényes kort, de mint konkrét életév bizonytalan, lehetett több is.

A hagyomány szerint valamilyen égi látványosság is lezajlik születésekor. Általánosan elfogadott, hogy a Jupiter/Szaturnusz egy különleges együttállásáról van szó. Jupiter-Szaturnusz konjukció a Halak csillagképben. i.e 7-ben egy rendkívül ritka háromszori együttállás jön létre (Jupiter-Szaturnusz konjukciók 1°-on belül: Juliánusz i.e. 7. június 12.; Juliánusz i.e. 7. szeptember 12.; Julánusz i.e. 7. december 22.) A kaldeus papok jól ismerhették a zsidó szimbolikát (Jupiter: „királycsillag”, Szaturnusz: „a zsidóság csillaga”, Halak: „Messiás csillagkép”) még a zsidóság babiloni fogságának idejéből. Csakúgy mint a zsidók messiás-várását. Az egyszeri együttállás nem ritka, hiszen úgy 20 évente bekövetkezik. Viszont a háromszoros annál inkább különleges.

A Jeruzsálembe érkező asztrológus-papok egyébként nem csecsemőt keresnek, hanem kisgyereket. És Heródes (ha jól tudom), hogy biztosra menjen 0-2 éves korú fiúgyermekek megölésére adja ki a parancsot. Ugyanakkor Augustus császár i.e. 8-ban ad parancsot a népszámlálásra a birodalomban. Feltételezhető, hogy csak a következő években realizálódik a Rómától távoli tartományokban pl. Judeában. Azt is tudjuk, hogy Jézus népszámlálás idején született. A valószínű születési év a fentiek alapján kezd a i.e. 7 és i.e. 6 közé kerülni.

A fentiek alapján feltételezhető, hogy Jézus i.e. 7 decembere előtt már élt.

Az egyház csak a i.u. 354-ben tette a téli napfordulóra Jézus születésnapját (a régi római naptár szerint december 24-25-re esett a téli napforduló)

Jézus születésekor a pásztorok a nyájaikkal kint töltötték az éjszakát (üresek a barlangok). A mediterrán éghajlat alatt (Judea) a telek enyhék, a leghidegebb a február. Azonkívül november-decemberben sok az eső, kövér a fű. Jól jön ez a juhoknak. Különösen a megelőző forró és száraz hónapok után (amikor a fű elég). Ez alapján december és január hihető időszak is lehet akár, a kérdés az évszám.

Egyébként természetesen nekem fogalmam sincs mikor születhetett Jézus, s bárki bármilyen konkrét időponttal áll elő, nyilván az is csak fikció.

„A Gyermek a jászolban elsírta magát. A szamár fölemelte hosszú füleit, mintha hallgatóznék; a tehén elbődült, mintha fiának felelne az anya. József a Gyermekhez lépett és oly óvatosan vette a karjára, ahogy a koldus fogja a kincset és anyjához vitte, aki a barlangnak távolabbi sarkában feküdt. Az anya fölébredt, átvette a gyermeket és megszoptatta. József pedig, meg a Tehén és a Szamár arccal felé fordultak és a sötét barlangban két napot láttak.” (Mereskovszkij: Az ismeretlen Jézus)

Share This