A lelki élet működését a konfliktusmodell segítségével, tehát az ellentétes erők küzdelmével írhatjuk le. Ezen belül is a – a férfielv és a női elv konfliktusán túl – legjelentősebbnek azokat a konfliktusokat (komplexusok) tartjuk, melyek a tudattalanban ill. a tudattalan és a tudatos szféra között alakulnak ki. Minél mélyebb lelki rétegekből származnak a komplexus erői, jelentőségük annál nagyobb. Ha a tudattal kapcsolatba kerülnek, arra nagyon erősen hatnak. Működését élénkíthetik, izgathatják vagy lebéníthatják. Általános jellemző, hogy egy komplexus felemelkedése, tudat közelibbé válása a tudat számára energetikai többletet jelent. A pszichikus rétegek mélységi dimenziója az egyik fő mutatója a konfliktusdinamika hangsúlyosságának.

A jungiánus asztrológia (JA) is erre a mélységi dimenzióra figyel Radix pszichodinamikai konfliktusainak (fényszögek) vizsgálatánál a személyi jelölők (Asc, MC, Nap, Merkúr, Hold, Vénusz, Mars) és a fokozottan kollektív tudattalan tartalommal bíró archetípusok között (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó). A kollektív tudattalan archetípusai a személyes szinten keresztül nyilvánulnak meg és válnak egyedivé, személyessé.

„Legalul a mérhetetlen, kifürkészhetetlen mélység, a »központi energia«, amelyből az egyéni psziché valaha réges-régen differenciálódott. Ez a központi energia keresztülhúzódik a differenciált és elkülönült rétegeken, mindegyikben benne él, eljut egészen az individuális lélekig mint az egyetlen olyan rész, amely minden rétegen változatlan formában, sértetlenül áthatol. A »kifürkészhetetlen alap« felett található az összes állat tapasztalatainak lecsapódása, a következő rétegben pedig a legősibb emberi tapasztalatok, őseink tudásának üledéke. Minden réteg a kollektív psziché további differenciációját (sic!) képviseli, míg végül az általános emberitől a nemzeti csoportig, a törzstől a családig haladva eljut az egyedi, kivételes pszichéhez. Jung szerint: »A kollektív tudattalan az emberi fejlődés óriási erejű szellemi öröksége, amely minden egyed agyi struktúrájában újjászületik.« Míg a személyes tudattalan, amely az egyén élete során elfojtott tartalmak összessége, folyamatosan töltődik új és új tartalmakkal, tudattalan teljes egészében az emberi fajra jellemző elemekből áll.” (Jolande Jacobi)

Share This