A Merkúr az úgynevezett Én-komplexum része. Mind a külvilágból, mind a tudattalan világából csak az tudatosulhat, amivel az Én (a Nap) kapcsolatba lép. E kapcsolat megteremtéséhez szükséges percepciós eszközök leképeződése a jungiánus asztrológia jelképrendszerében a Merkúr. A Merkúr segítségével az Egó egyrészt kapcsolatot teremt a külvilággal, másrészt aktívan vagy passzívan kapcsolódik a tudattalan folyamataihoz. A Merkúr az Egó eszközeként, a tudat alkotórészeként értelmezhető. Tulajdonképpen azokat a percepciós (észlelő) eszközöket képviseli, amelyekkel a tudatos én felfogja és megérti a külső világot, és értelmezi a tudattalan szféra folyamatait.

Az észlelés az érzékszervekre épülő kognitív tevékenység. Az észlelés útján felismerjük, szervezzük, és jelentéssel ruházzuk fel a környezeti ingerekből érkező észleleteket. Az észlelésünket jelentősen befolyásolják előzetes tapasztalataink, ismereteink, pillanatnyi hangulatunk, szükségleteink, érdeklődésünk, valamint az adott kultúra, amelyben élünk. Az észlelésben nagyon fontos szerepe van a tanulásnak is.

Több asztrológiai irányzat a Merkúrra, mint gyermekjelölőre is tekint „kicsisége, kíváncsisága és mozgékonysága” miatt. Ám a jungiánus asztrológiai modellben a gyermeki ösztönösségből, biztonságigényből kiindulva keressük a bennünk élő gyermeket, s ezért a Hold poláris (anya-gyermek) archetípusára építünk.

Merkúr kapcsán mindenképpen szót kell ejtenünk  jungiánus pszichológia típustanáról is . Általában az asztrológia az elemi eloszlásokkal hozza analógiába a jungi négy funkciótípust: az érzékelőt, a gondolkodót, az érzőt illetve az intuitívat megfeleltetve őket a négy elemnek (föld, levegő, víz, tűz). Ám felhívnám a figyelmet rá, hogy C.G. Jung „tudati funkciókról” beszélt. Azaz a tudatos én funkcionális eszközeiről – vagyis asztrológiailag modellezve: a Merkúrról, illetve annak teljes konstellációjáról (jegy, ház, fényszögek) van szó.

Gondolkodás, rendszerező értelem

A Merkúr a jungiánus asztrológiában a gondolkodás, a rendszerező értelem képviselője. A radixban jelzi, miként tanulunk, hogyan gondolkodunk és beszélünk, hogyan dolgozzuk fel benyomásainkat és tapasztalatainkat. A szubjektív benyomásokat a tárgyszerűség rangjára emeli. Jegybeli helyzete és aspektusai jelzik, mire figyel fel a személyiség, hogyan dolgozza fel a külvilág hatásait, és hogyan közvetíti a gondolatait.

Verena Bachman szerint akkor használjuk a Merkúrt autonóm módon, ha ismerjük észlelési csatornáinkat és használjuk őket; ha tudjuk, hogyan működik ez az észlelési csatorna nálunk; ha kihasználjuk speciális, csak ránk jellemző gondolkodásmódunkat; ha meg tudjuk értetni magunkat, azaz találunk megfelelő formát a mondanivalónkhoz; ha a kommunikációnkkal kapcsolatot tudunk teremteni.

Kommunikáció

A kommunikáció sokkal több, mint a beszéd. A közlésnek a beszéd csak egyik formája, s a beszédet is többféle közlésforma kíséri. Kommunikál, vagyis közöl valamiről valamit, valamilyen csatornán (írás, telefon, e-mail, füstjelek) keresztül, valamilyen kóddal (jelek, szavak), valakinek. Egy köznapi kommunikáció lehet látszatközlés, tényközlés, véleményközlés, érzelemközlés és énközlés. Mindez történhet gesztussal, mimikával, testtartással, hanghordozással, beszélők közti távolsággal, beszéd közbeni mozgással. A kommunikáció egyénít minket, miközben vannak társadalmi rétegekre, kultúrákra jellemző kommunikációs formák is. A kommunikáció nem csupán információcsere, hanem elsősorban kölcsönös megértés. A kommunikáció résztvevői nemcsak a külső (az objektív), hanem a belső (a szubjektív) világhoz is viszonyulnak.

Ismeretrendezés

Ismereteinkben annak valamilyen fokú rendezettsége nélkül könnyen eltévedünk. Szétesünk, ha munkánkban, életvitelünk megszervezésében, a kapcsolatainkban való eligazodásban nincs jelen az ismeretrendezés, az áttekintési képesség. Nem elég a befogadás. Törekednünk kell arra, hogy ismereteink valamilyen (ránk jellemző) rendszerben összeálljanak. Motiváltak vagyunk tehát a rendszerezésre és az átlátásra. A motiváltság erőssége természetesen egyénenként különböző és nem függ össze a tudás mértékével.

Lélekvezető

Mindannyiunkban ott van extrovertált irányú, ismeretszerző Merkúr csakúgy, mint belső ismeretek irányába forduló, introvertált Merkúr. Ez utóbbi a lélekvezető Hermész alakja, akit „pszükhogógosz”-nak (lélekvezetőnek), illetve „pszükhopomposz”-nak (lélekterelőnek) hívtak.

Kapcsolódó weboldalak:
Ikrek – Merkúr – 3. ház | Szűz – Merkúr – 6. ház | Énközlés | Hermész, mint angelos (lélekvezető)

A következő részben a Holdról, azaz a szükségletek, az érzelmek, az anya-gyermek archetípus jungiánus asztrológiai vonatkozásairól esik majd szó.

© tick.ervin | kép: © UUS Stuudio

Share This