Bevezetésként idézzük fel egy pillanatra a sorozat korábbi részéből a házak jungiánus meghatározását.

A horoszkópházak leginkább az egyén „világba vetettségét” képviselik. A jungiánus asztrológia a psziché belső dinamikájának (lásd: komplexusok) vizsgálata során elkerülhetetlenül eljut arra a pontra, ahol a pszichodinamika manifesztálódik a világban. Ezek azok az életterületek / mezők amelyeket a horoszkópházak képviselnek az asztrológia önismereti modelljében. Ám ezen életterületek tulajdonképpen az egyén archetipikus belső világának kivetítései is egyben. Az életterületek (házak) nem csak megnyilvánulási terek, hanem szocializációs területek is, amelyek nevelnek, alakítanak, irányultságot adnak. Ily módon egy életterület megélés, igény és eszköz is egyszerre és egy időben.

A horoszkóp házak jungiánus értelmezésénél abból indultunk ki, hogy a tartalmi jellegük, a velük analógiában lévő jegyekből (azaz elemi jellegből) származtatható. Ez azonban nem ok a két sík (jegyek vs. házak) összevonására. Bár vannak asztrológiai műfajok, amelyek a planéták házakban való elhelyezkedését az elemi eloszlás vizsgálatával összevonják.

Például a Kos, Oroszlán, Nyilas (tüzes) jegyekkel analóg énképviseleti életterületek (1., 5., 9.) nem tüzes megoldásokat (domináns, önérvényesítő, energikus, stb.) képviselnek, hanem ilyen típusú megéléseket, feladatokat. Ezek a tüzes analógiával bíró életterületek ugyan énképviseleti, személyes orientációval bírnak, ám ezt nagyon sokféleképpen lehet megélni aszerint, hogy milyen jegyű a benne álló planéta, ill. milyen jegyben áll az életterület (ház) uralkodó planétája. Képviselhetem magamat (pl az 1. házban) kooperatív, intellektuális módon (levegő), gyakorlatiasan (föld), emocionálisan, védekezően (víz), s nem utolsósorban énközpontúan, önérvényesítő módon (tűz). Ezért tehát több információt hordoz,  a házakban való eloszlást  ütköztetjük, szembe állítjuk az előző részben tárgyal elemi eloszlással. Ezen belül is érdemes a szembenálló életterületek arányaira fókuszálni.

  • Én házak (személyes orientáció) – Te házak (szellemi, kapcsolati orientáció)
  • Realizációs, gyakorlati házak (anyagi orientáció) – Érzelmi, visszahúzódó házak (lelki orientáció)

Ennek az arányait vizsgálja a jungiánus asztrológia a házanalízis során.

Létezik egy másik felosztás is, amely az Asc-Desc ill. MC-IC tengelyek mentén térfelekre és negyedekre osztva csoportosítja a házakat.  Az MC-IC tengely térfelei: Én házak és Te házak. Az Asc-Desc által létrehozott térfelek: Személyes házak és Nyilvános házak. Így lesz

  • az első negyed (1., 2., 3. házak) a Személyes Én negyede
  • a második negyed (4., 5., 6. házak) a Személyes Te negyede
  • a harmadik negyed (7., 8. 9. házak) a Nyilvános Te negyede
  • a negyedik negyed (10., 11., 12.) a Nyilvános Én negyede

A személyközpontú asztrológiai megközelítésben azonban a fenti negyedekre való osztás alapján való eloszlás vizsgálat során érdemes fokozott óvatossággal eljárni. Például ha valakinek a radixában (szélsőséges példát hozva)  a planéták hangsúlyosan a 8. és a 12. házban helyezkednek el, akkor a felsorolt kategóriák alapján a Nyilvános Én ill. a Nyilvános Te hangsúlyait feltételezhetnénk, holott az említett vizes házak jellegéből következően éppen az introvertáltságon van a hangsúly.

Mindenből következően a jungiánus asztrológia a házeloszlás vizsgálatában kizárólag a szembenálló életterületek arányaira figyel.

Én házak (személyes orientáció) – Te házak (szellemi, kapcsolati orientáció)
Realizációs, gyakorlati házak (anyagi orientáció) – Érzelmi, visszahúzódó házak (lelki orientáció)

 

A vizsgálatban résztvevő horoszkóp elemek súlyozása

Ha a házeloszlás vizsgálat során a lehető leg-„személyspecifikusabb” eredményre szeretnénk jutni, akkor jól át kell gondolnunk, hogyan súlyozzuk az egyes horoszkópelemeket (személyiségrészeket), s ezen keresztül azokat a házakat,amelyekben ezek a horoszkópelemek állnak a radixban.

Itt is érdemes különleges hangsúllyal kezelni; a Nap (ego, identitás, életerő, stb.) házát, a Hold (alaphangulat, érzelmi folyamatok, alapvető szükségletek, stb.) házát, az Ascendens tradicionális urának (az énképviselet elsőbbséget élvező eszköze, a fellépésnél előnyt élvező személyiségrész, stb.) házát és az MC (célorientáció) tradicionális urának a házát. Az elemi eloszlással ellentétben itt már a Szaturnuszon túli planéták házhelyzete különösen személyes jelleggel bír, ezért figyelembe veendők a vizsgálat során.

A jungiánus asztrológia által használt súlyozás tehát a következő:

  • Nap: 4 pont , Hold: 3 pont, Merkúr: 2 pont, Vénusz: 2 pont, Mars: 2 pont
  • Jupiter: 1 pont, Szaturnusz: 1 pont, Uránusz: 1 pont, Neptunusz: 1 pont, Plútó: 1 pont
  • a mindenkori Ascendens tradicionális ura: +1 pont
  • a mindenkori MC tradicionális ura: +1 pont

Összesen tehát itt is 20 pont kerül elosztásra, ahol 1 pont 5%-nak felel meg.

Az előző rész példaképlete (1964.02.29. 23:55, Esztergom; férfi)
A Skorpió Ascendens miatt itt a Mars, a Szűz MC miatt pedig a Merkúr kapta azt a bizonyos hangsúlyt erősítő plusz egy pontot.

Sarok Követő Változó
Én Neptunusz (1)  Vénusz (2)
Jupiter (1)
  4
Gyakorlat  Uránusz (1)
Plútó (1)
  2
Te Hold (3) Merkúr (2+1)
Szaturnusz (1) 
7
Lélek Nap (4)
Mars (2+1) 
7
10 6 4

Én házak (személyes orientáció): 4 pont – Te házak (szellemi, kapcsolati orientáció): 7 pont
Realizációs, gyakorlati házak (anyagi orientáció): 2 pont – Érzelmi, visszahúzódó házak (lelki orientáció): 7 pont

A radix tulajdonosánál tehát az önérvényesítéssel szemben inkább a kooperáció, a kapcsolódás, az információ áramoltatás kapja a hangsúlyosabb szerepet az életében. A gyakorlati, realizálós életterületek helyett pedig az érzelmi, lelki, intim életszférák felé fordul.

A sorozat következő rélszében az Ascendens-Descendens tengely jungiánus megközelítése kerül sorra.

 

© tick.ervin | kép: © Maria Svarbova

Share This