A különböző asztrológia irányzatok elképesztő mennyiségű különböző fényszöget halmoztak fel kalandos történetük során és a többségüket használják is. Csak a felsorolás szintjén: konjunkció (360°/1=360° vagy 0°), oppozíció (360°/2=180°), trigon/harmadfény (360°/3=120°), kvadrát/negyedfény (360°/4=90°), kvintil/ötödfény (360°/5=72°), sextil/hatodfény (360°/6=60°), félkvadrát/nyolcadfény (360°/8=45°), nonil/ kilencedfény (360°/9=40°), decil/tizedfény (360°/10=36°), félsextil (360°/12=30°), tredecil/három (360°/10x3=108°), sesquikvadrát/másfél-negyedfény (360°/4x3=135°), bikvintil/két (360°/10x3=144°), quinkunx/ötjegyfény (360°/12x5=150°).

Igazán sokszínű lista. Ebből persze az is következik, hogy ha egy asztrológus fényszöget akar találni, akkor nagy eséllyel fog is. Tulajdonképpen a felsorolt fényszögek egyfajta numerológiai megközelítés eredményei, és az értelmezésük is (amit meghagynék az illetékeseknek) ebből indul ki nagyjából.

Elemi fényszögek és nevezetes fényszögek

A jungiánus asztrológia ezzel szemben arra épít, hogy az egyes planéták között létrejövő mozgatóerő alapvetően a jegyek (melyekben a planéták állnak) közötti viszonyból következik.

Aki csak egy kicsit is foglalkozott már asztrológiával, az tudja, hogy

  • az azonos elemek (tűz, föld, levegő, víz) között akadálytalan az energia áramlás
  • az azonos polaritások (pozitív, negatív) is az energiaáramlást segítik
  • viszont az azonos dinamika (kardinális, szilárd, változó) akadályozza az energiaáramlást.

Első körben tehát alapvetően úgynevezett „elemi fényszögekről” beszélhetünk. Ezen fényszögek még nem konkrét fokszámokat jelentenek, hanem a jegyek közötti viszonyt. Erre a viszonyra építve mindazon „nevezetes fényszögek” (azaz konkrét szögtávolsággal bíró planéta-planéta v. planéta-tengely kapcsolatok), amelyek leképezik a jegyek közötti viszonyt (azaz 30°-kal oszthatóak) releváns fényszögnek tekinthetők.

Így tehát a jungiánus asztrológia a következő (egyenrangúnak tekintett!) aspektusokkal (nevezetes fényszögekkel) dolgozik:

  • – együttállás (azonos jegy)
  • 30° – félsextil (szomszédos jegyek)
  • 60° – sextil (a jegyek sorrendjében előre és hátra a következő azonos polaritású jegyek)
  • 90° – kvadrát (a jegyek sorrendjében előre és hátra a következő azonos dinamikájú jegyek)
  • 120° – trigon (azonos elemű jegyek)
  • 150° – quinkunx (a szembenálló jegytől jobbra és balra álló jegyek)
  • 180° – szembenállás (szembenálló jegy)

Értékelésükben is hangsúlyosan a jegyek közötti viszonyra építünk. Ez időnként eltér a tradicionális értékeléstől, amely vagy numerológiai (pl. a 360°-kot 2-vel, 4-gyel osztva feszült aspektusokat kapunk) értelmezést ad, vagy elemekkel (tűz, föld, levegő, víz fényszögek) jellemez, vagy planétákkal (pl. jupiteri v. szaturnuszi fényszög) írja le az aspektust.

A jungiánus asztrológiában a fényszögek értékelése is analitikus vizsgálat eredménye. Két horoszkópelem közötti aspektus vizsgálatánál a két elem jegyének alapvető jellemzőit (polaritás, elem, dinamika) vetjük össze.

Vegyük sorra tehát az egyes aspektusokat ebből a szempontból (színkódok – zöld: harmonikus, piros: feszült)

 

Energiaáramlást segítő (harmonikus) aspektusok

  • 120° (trigon) – 100%azonos polaritás, azonos elem, eltérő dinamika (emlékezzünk: az azonos dinamika konfliktushordozó)
  • 60° (sextil) – 66%azonos polaritás, eltérő elem, eltérő dinamika

 

Energiaáramlást nehezítő (feszült) aspektusok

  • 90° (kvadrát) – 100%eltérő polaritás, eltérő elem, azonos dinamika
  • 180° (oppozíció) – 66%azonos polaritás, eltérő elem, azonos dinamika
  • 150° (quinkunx) – 66%eltérő polaritás, eltérő elem, eltérő dinamika
  • 30° (félsextil) – 66%eltérő polaritás, eltérő elem, eltérő dinamika

 

Mindegyik aspektus komolyan veendő hiszen mindegyik egy-egy jegy közötti viszonyt ír le, legfeljebb a feszült aspektusok között lesz olyan, ami artikuláltabb, direktebb, és lesz olyan ami látensebb. Egyébként az aspektusokat az ún. „házjelegükkel” is jellemezhetjük:

  • – együttállás – 1. ház
  • 30° – félsextil – 2. és 12. ház
  • 60° – sextil – 3. és 11. ház
  • 90° – kvadrát – 4. és 10. ház
  • 120° – trigon – 5. és 9. ház
  • 150° – quinkunx – 6. és 8. ház
  • 180° – szembenállás – 7. ház

A jungiánus asztrológia is figyelembe veszi az egyes nevezetes fényszögek hatóköreit (orbiszait), ám mivel minden aspektust egyenrangúnak tekint, ezért a hatóköröket hangsúlyosan a planétákhoz köti (részletekbe itt nem kívánok belemenni, legyen elég annyi: a személyes planéták nagyobb hatókörrel bírnak, mint a kollektív planéták)

 

A mélységi dimenzió

A sorozat előző részeiben már szó esett arról, hogy a pszichét az értelmezési keretére alapozva a jungiánus asztrológia egyfajta rétegződésben vizsgálja, s ez a rétegződés egyben alá- és fölé rendeződéseket is jelent a radix egyes elemei között. A fényszögek hatásmechanizmusának vizsgálatában is erre a az alá- és fölérendelődésre építünk. Tehát nem az egyes planéták uralmi ill. erőnléti helyzete alapján ítéljük meg a fényszögviszonyokat (botrány!), hanem jungiánus alapon a pszichés mélységi dimenziók alapján. Így tehát vannak:

  • kölcsönösségen alapuló fényszögkapcsolatok – a személyes planéták egymás között VAGY a kollektív planéták egymás között
  • egyirányú fényszögkapcsolatok – a kollektív  és  személyes planéták között a kollektív javára VAGY általában a planéták és a tengelyek között a planéták javára

A kollektív archetípusokat képviselő planéták önálló előjel nélküli entitások. Előjelet a személyes horoszkóp elem ad nekik. Például nem a Holdnak van fényszöge a Plútóra, hanem a Plútónak a Holdra (minden körülmények között). A Hold nem tudja megváltoztatni a Plútót, de viszonyul hozzá: kedveli őt (pozitív előjel), utálja őt (negatív előjel), integrálja őt, elutasítja v. elfojtja őt, azonosul ill. sodródik vele, ellenőrzés alatt tarja őt. S már fel is vázolódott előttünk egy élettéma (komplexus). Hogy a Hold részünk éppen hol tart a Plútóval alkotott viszonyában az nagymértékben a pszichés fittségünkön ill. a beégett mintáinkon és/vagy a szocializációinkon múlik. S persze sose feledkezünk el a lehetséges komplexus-aktiválódásokról (melyeket például a prognózismodellek segítségével azonosíthatunk be), amikor is egy kialakult „pszichés rend” jellemzően felborul és a Holdunknak a „jól bevált és esetleg konszolidált” viszonyulását a Plútóhoz újra kell gondolnia.

A témához tartozó irodalmak a weboldalon:

 

A jungiánus asztrológia következetes marad a jungiánus értelmezési keretéhez és személyközpontúságához a horoszkópbeli életterületek (házak) értelmezése és vizsgálata során is. Erről esik szó majd a következő részben.

© tick.ervin

Share This