Vegyünk sorra néhány meghatározó alapfogalmat a jungiánus lélektan világából.  Most még csak rövid leltárt készítünk a Jungiánus asztrológia szemszögéből, de később sort kerítünk bővebb kibontásukra is.

Szerepszemélyiség, anima/animus, árnyék…  Ezek az elnevezések időnként felbukkannak más különböző asztrológiai irányzatokban, de a legtöbb esetben (még az ún. pszichológiai asztrológia műfajában is) kisebb-nagyobb félreértelmezésekkel kísérve. A psziché ezen archetipikus alkotórészei meglehetősen összetettek és az asztrológiai gyakorlatban sem illik „lebutítani” őket.

Szerepszemélyiség (maszk)

A jungiánus asztrológiában a könnyebb érthetőség kedvéért a „Nyilvános Én” elnevezést használjuk. A jungiánus lélektan személyiségnek a környezethez való alkalmazkodására kifejlesztett szervét, mintegy külső burkát nevezzük perszónának, szerepszemélyiségnek, Nyilvános Énnek. Tartalmazza azokat a kívánatos szerepeket, amilyenek szeretnénk lenni, amilyennek a külvilág felé szeretnénk mutatni magunkat.

Személyiségünknek ez a része a környezethez való viszonyulásunkat szabályozza. A személyiség viselkedésformákat sajátít el a környezetében is. Tehát a külső szerepminták elsajátítása, és az egyéni karakter által meghatározott Nyilvános Én differenciálódása egyszerre zajlik.

A Nyilvános Én nemcsak közvetít a külvilág felé, hanem védekezik is, elrejtve a belső struktúrákat. Az asztrológiai modell azonban lehetőséget kínál ezek megismerésére is. A Nyilvános Én kialakulásának a folyamata az élet első felében a legintenzívebb, és természetszerűleg ilyenkor a legsebezhetőbb is. Mivel ezen keresztül nyilvánulunk meg, ezért ez árulkodik a személyiség fejlődéséről is.

A jungiánus asztrológia (JA) az Ascendens-Descendens tengely konstellációjának vizsgálatával igyekszik megközelítéseket adni rá. (Asc jegye, az As jegyének ura, az Asc jegyének színeződése, az Asc és a Desc urainak egymáshoz való viszonya, az Asc-Desc tengelyre fényszöget vető planéták szerepe a Nyilvános Én működésében).

Az Asc mindenkori tradicionális ura a legfőbb eszközünk önmagunk képviseletére a világban. Például egy Kos vagy Skorpió Ascendens esetén ezt a képviseletet a Mars látja el, de egy Mérleg vagy Bika Ascendens esetén a Vénusz. Ez nyilván máris kétfajta énképviselet: férfi elvű illetve női elvű.

A jungiánus asztrológia (JA) úgy kezeli az Ascendenst mint egy szerepjáték-arzenált, ami a tudatosulás során általában letisztul. Ám egyben rutinná is válhat, ezért később gyengülhet a tudatos ellenőrzés felette.

 

Árnyék

Talán ez az a jungiánus fogalom, ami a leginkább felbukkan az asztrológiai közbeszédben is, ugyanakkor a legtöbb hibás leegyszerűsítés is itt található. Itt és most pusztán a fogalom tisztázására és jungiánus asztrológiai vonatkozásaira törekednék.

Az Árnyék a sötét, rejtett, elfojtott természetünket képviseli. Személyiségünknek ezt az oldalát azért utasítjuk el vagy tagadjuk meg, mert konfliktusban áll tudatos hajlamainkkal, illetve az énképünkkel (identitásunkkal). Az árnyékunkat hajlamosak vagyunk kivetíteni (projekció), és másokban látni meg azokat a tulajdonságokat, amelyeket nem ismerünk fel magunkban. A kivetítés folyamata nem tudatos ugyan, de maga a tény felismerése már lehet tudatos. Sőt az érett tudatosság fokmérője, hogy képes vagyok-e a felismerés után visszavonni a projekciót, ami persze nem lesz egyszerű, hiszen önismereti munkát feltételez.

Az Árnyék azonban nem mindig a negatív, alacsonyabb rendű vagy rossz én-tulajdonságokat tartalmaz. Például ha nem ismerem fel vagy nem ismerem el képességemet valami pozitívra (életerő, kreativitás, empátia, cselekvőerő, tehetség, stb.), akkor az is az árnyékba szorultságot jelent. Ez esetben ún. „fehér árnyék”-ról beszélünk.

Nincs olyan, hogy: „az árnyék”. Árnyék összetevőkről beszélhetünk. Ilyen módon a születési képletben sem mutathatunk rá egy adott horoszkópelemre: „na, te vagy az árnyék”. A fentebb leírtak logikája szerinti árnyék összetevők:

  • a radixban leggyengébben képviselt elem (tűz, föld, levegő, víz valamelyike) a tudattalanba szorul és kidolgozatlan, nehezen felvállalható marad, ezért potenciális árnyék összetevő.
  • mindazon pszichés tartalmak amik egyrészről az egyes személyi jelölők (Nap, Merkúr, Hold, Vénusz, Mars), másrészről a kollektív jelölők (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plútó) esetében nem felvállalhatók (legalizálhatók) – a tudatosságunk részéről potenciális árnyék összetevők.

A 7. ház nem árnyék, hanem az árnyék-kivetítésének egyik leginkább jellemző helye.

A 8. ház nem árnyék, hanem az ún. „árnyékmunkának” egyik jellemző helye. A visszavont projekcióink konfliktusos lelki munkára kényszerítenek bennünket. Szembesítenek saját destruktív oldalunkkal, és egy transzformációs folyamatba vonnak be bennünket. A 8. ház például kiváló hely erre.

A Szaturnusz nem árnyék egy önismereti munka során, hanem az önreflexió egyik legkeményebb tanítómestere. Fontos szerepe van az „árnyékmunkában”

Az Árnyék integrálása nem egyenlő az Árnyék megszűnésével. Egy karakteres kialakult identitásnak egy karakteres kialakult árnyéka van. Az árnyék integrációja az Árnyék tudatosítása és nem megszüntetése! Az arra érdemes pszichés részeimet elutasítom ugyan, de nem letagadom.

 

Anima / animus

Hasonlóképpen összetett archetipikus pszichés tartalom, mint az Árnyék. Arról már esett szó, hogy a pszichében tetten érhető női elvű és férfi elvű polaritás. C. G. Jung az egyén tudatosságával ellenkező nemű archetipikus lélekképről beszél. A női elvű lélekkép az anima, a férfi elvű lélekkép az animus.

A jungiánus lélektan születésénél még szigorúan csak a nőnek volt animusa és csak a férfinak animája. A mai megközelítések szerint a nőnek és a férfinak egyaránt van  animája és animusa – nyilván nem azonos funkcióban ugyan, de mindig egyfajta kreatív potenciált képviselve.

Fontos tisztáznunk, hogy mind a női elvnek (aminek keretei között megfogalmazódik az anima), mind a férfi elvnek (ahol az animust is találjuk) személyes és kollektív összetevői vannak.

Anima

A jungiánus asztrológiában ezt az összetettséget a női elv és az anima esetében a négy női elvű planéta segítségével modellezzük.

Személyes: Hold, Vénusz. Kollektív: Neptunusz, Plútó

Értelmezési rétegek
Női elvű megoldások férfi és női képletben egyaránt.
A potenciális nemi identitás a női pszichében.
Női radix esetén lehetséges női szerepek, amelyek még nem kaptak legalitást (anima).
Férfi radix esetén a belső nőkép és vágykép (anima).

Animus

A jungiánus asztrológiában ezt az összetettséget a férfi elv és az animus esetében a négy férfi elvű planéta segítségével modellezzük.

Személyes: Mars. Kollektív: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz.

Értelmezési rétegek
Férfi elvű megoldások férfi és női képletben egyaránt.
A potenciális nemi identitás a férfi pszichében.
Férfi radix esetén lehetséges férfi szerepek, amelyek még nem kaptak legalitást (animus).
Női radix esetén a belső férfikép és vágykép (animus).

Természetesen mindez a felsorolt planéták (a női és férfi elvű oldalon egyaránt) konstellációban (jegy, ház, fényszögek) vizsgálandók.

Eddig érintőlegesen a psziché struktúrájáról és jellemző elemeiről esett szó. A következő részben a psziché dinamikai jellemzőire (komplexusok, feedback, áramlás, stb.) térek ki , különös tekintettel a komplexus elméletre, ami meghatározó kiemelt eleme a jungiánus asztrológiai gyakorlatnak is.

© tick.ervin | kép: © Cindy Wilkerson

Share This