Az égi kozmológia úgy a természeti népek mítoszainak, mint a fejlettebb kultúrák komplexebb mitológiáinak is a kiindulópontja. Az oly sokat idézett mondat, miszerint „ami lent van, megfelel annak, ami fent van” a mítosz – mint közvetítő tudás – kiiktatásával közhellyé silányul. Ne váljunk az Efemerida rabjává. Tekintsünk újra többet az égre!

Az állatöv hatodik csillagképe. Rajta kívül a Vízikígyó található az égbolt ezen részén. Legfényesebb csillaga, a fényes Spica ellenére nehezen vehető észre maga a csillagkép. A szárnyasan ábrázolt nőalak az égi egyenlítőt érinti. Nagyrészt az ekliptikától északra fekszik, ugyanakkor a Spica – az ekliptika egyik jelzőcsillaga – csaknem 20°-kal délre található a nappálya körétől.

Ezt a fényes csillagot könnyen megtaláljuk az északi féltekén tavaszi és kora nyári estéken, ha a Göncölszekér rúdjának ívét déli irányban meghosszabbítjuk az Arcturuson (az égbolt negyedik legfényesebb csillaga az Ökörhajcsár csillagképben) keresztül.  A déli féltekén a Szűz őszi csillagkép, mely 30-40°-kal a Kentaurtól északra helyezkedik el. A Spica az ekliptika két másik elsőrendű jelző csillagának felezőpontján foglal helyet, az Skorpió csillagkép Antarese és az Oroszlán csillagkép Regulusa között. Az őszpont most a β Vir közelében található. A Nap szeptember közepétől október végéig „látható” a csillagképben.

Legmagasabb égi hely 22 órakor áprilistól júniusig.

A csillagkép fontosabb csillagai

  • α Virginis – Spico. Kékesfehér színű, 260 fényév távolságra. Nevének jelentése („kalász”) a Szűz bal kezébe fogott kalászra utal. Az arabok Azimechnek is nevezték, ami az Al Simak, „védtelen”, „fegyvertelen” kifejezésből ered, valószínűleg azért mert nincs más csillag a közelében.
  • β Virginis – Zavijava (vagy Alaraph). Halványsárga színű, 32 fényév. Nevét az arab „sarok” szóból kapta. A régiek csaholó kutyafalkát képzeltek a közeli Oroszlán nyomába, ennek sarkával esett egybe a Zavijava.
  • γ Virginis – Porrima, 32 fényév. Sárgásfehér színű. Carmenta római jósistennő másik neve, aki a költői ihletettség istennője is volt. Kettőscsillag.
  • ε Virginis – Vindemiatrix. Sárga színű, 100 fényév távolságra. A Szűz pálmaágat tartó jobb karját jelöli. Neve a latin „szüretelőnő” szóból származik, mivel a napfelkelte előtti kelése régente a szüret beköszöntét jelezte. Arab neve Almuredin azaz a „vincellér”.

Teljes láthatóság: északi szélesség 67°-tól a déli szélesség 75°-ig.

Mitológiai és asztrológiai vonatkozásairól az Archetípusok sorozatban bővebben olvashatsz:
Szűz | Merkúr | 6. ház

Csillagászati szakkönyvek felhasználásával.

Share This