Az égi kozmológia úgy a természeti népek mítoszainak, mint a fejlettebb kultúrák komplexebb mitológiáinak is a kiindulópontja. Az oly sokat idézett mondat, miszerint „ami lent van, megfelel annak, ami fent van” a mítosz – mint közvetítő tudás – kiiktatásával közhellyé silányul. Ne váljunk az Efemerida rabjává. Tekintsünk újra többet az égre!

A Mérleg az állatöv hetedik csillagképe. Nyugat felől a Szűz, kelet felől a Skorpió fogja közre. Nehezen felismerhető csillagkép, a szomszédos Skorpió segítségével található meg. A Skorpió oIlóit meghosszabbítva kerül csapdába a Mérleg (korábban a Skorpió csillagképhez tartozott). Középpontja, a Zuben Elgenubi (α Librae) szinte pontosan az ekliptikán fekszik, néhány fokkal északra a Spicát (α Vir) az Antaressel (α Sco) összekötő egyenes felezőpontja fölött. A Nap október végétől november végéig „látható” a csillagképben.

Legmagasabb égi hely 22 órakor májustól júniusig.

A csillagkép fontosabb csillagai

  • α Librae – Zuben Elgenubi. Kékesfehér színű, kettőscsillag, 72 fényév távolságra. Neve arabul „déli ollót” jelent, ez arra a görög megfigyelésre utal, mely szerint a Mérleg a Skorpió ollójának meghosszabbítása.
  • β Librae – Zuben Eschamali. Smaragdzöld színű, 120 fényév távolságra. Neve „északi ollót” jelent. Zöld színe ritka a csillagok között.

Teljes láthatóság: északi szélesség 60°-tól a déli szélesség 90°-ig.

Mitológiai és asztrológiai vonatkozásairól az Archetípusok sorozatban bővebben olvashatsz:
Mérleg | Vénusz | 7. ház

Csillagászati szakkönyvek felhasználásával.

Share This