Az égi kozmológia úgy a természeti népek mítoszainak, mint a fejlettebb kultúrák komplexebb mitológiáinak is a kiindulópontja. Az oly sokat idézett mondat, miszerint „ami lent van, megfelel annak, ami fent van” a mítosz – mint közvetítő tudás – kiiktatásával közhellyé silányul. Ne váljunk az Efemerida rabjává. Tekintsünk újra többet az égre!

Az állatöv ötödik csillagképe. A könnyen felismerhető csillagalakzatok egyike. A nyugat felé néző, pihenő oroszlán jellegzetes fejét és sörényét egy fordított kérdőjelhez hasonló görbület alkotja, mely a Regulustól (α Leo) ível fel északra. Az Oroszlán a Nagy Göncöl α és β csillagától délre hever az égen, a Szűztől északnyugatra.

Legmagasabb égi hely 22 órakor márciustól áprilisig.

A csillagkép fontosabb csillagai

  • α Leonis – Regulus vagy Cor Leonis. Kékesfehér színű, 77 fényév távolságra. Két nevének jelentése „királyocska” és „oroszlánszív”. A csillag az Ekiptikán található, ez volt Mezopotámia négy királyi csillagának vagy égi „őrének” vezére. A másik három az Aldebaran (α Tau), az Antares (α Sco) és a Fomalhaut (α PsA).
  • β Leonis – Denebola. Fehér színű. Az elnevezés jelentése: „az oroszlán farka”. 39 fényév távolság.
  • γ Leonis – Algieba. Narancssárga színű. Az Algieba két óriáscsillagból álló kettős rendszer, 90 fényév távolságra. A kettőscsillag neve „homlokot” jelent.

Teljes láthatóság: északi szélesség 82°-tól déli szélesség 57°-ig.

Mitológiai és asztrológiai vonatkozásairól az Archetípusok sorozatban bővebben olvashatsz:
Oroszlán | Nap | 5. ház

Csillagászati szakkönyvek felhasználásával.

Share This