Az égi kozmológia úgy a természeti népek mítoszainak, mint a fejlettebb kultúrák komplexebb mitológiáinak is a kiindulópontja. Az oly sokat idézett mondat, miszerint „ami lent van, megfelel annak, ami fent van” a mítosz – mint közvetítő tudás – kiiktatásával közhellyé silányul. Ne váljunk az Efemerida rabjává. Tekintsünk újra többet az égre!

Az Ikrek, a harmadik állatövi csillagkép, az Oriontói északkeletre fekszik. Legfényesebb csillagainak, a Castornak és a Polluxnak szögtávolsága 4,5°. Az Ikrek jól felismerhető és szép látványt nyújt a téli északi égbolton, éjféli delelése januárra esik. A déli félteke közepe tájáról szemlélve nyáron alacsonyan áll az égen. A csillagkép az ekliptikával hegyesszöget bezáró téglalapra emlékeztet. Harmadik legfényesebb csillaga, az Alhena (y Gem) Pollux Tejútba mártózó lábát jelöli.

Legmagasabb égi hely januártól februárig 22 óra körül.

A csillagkép fontosabb csillagai

α Geminorum – Castor (kékesfehér színű, 47 fényév távolság). Ez egy hat csillagból – három kettőscsillagból – álló összetett rendszer (bármely rendszer, amely hat csillagnál többet foglal magába, instabil). A A Castor kettős csillag mivolta jól megfelel annak a kettősségnek, amelyet az Ikrek ősidők óta szimbolizál.

β Geminorum – Pollux (narancssárga színű, 34 fényév távolság). Ez a csillagkép legfényesebb csillaga. Ovidius Pugilnek nevezte el, ő volt az ökölvívó a két fivér közül. Az arab csillagászatban Rasalgeusénak nevezték, ami az „az iker feje”.

γ Geminorum – Alhena (kékesfehér színű). A csillag a nevét az arab ló- vagy tevebillogról kapta (a γ, µ, υ, és ξ Geminorumot tevepúpnak látták.

M 35 – Ez a 200 csillagból álló csillaghalmaz 2800 fényév távolságra van tőlünk. Szabad szemmel nehezen látható, nagyjából a teliholddal megegyező nagyságú ködfoltnak látszik.

Teljes láthatóság: északi szélesség 90°-tól déli szélesség 55°-ig.

Mitológiai és asztrológiai vonatkozásairól az Archetípusok sorozatban bővebben olvashatsz: Ikrek | Merkúr | 3. ház.

Csillagászati szakkönyvek felhasználásával.

Share This