Az égi kozmológia úgy a természeti népek mítoszainak, mint a fejlettebb kultúrák komplexebb mitológiáinak is a kiindulópontja. Az oly sokat idézett mondat, miszerint „ami lent van, megfelel annak, ami fent van” a mítosz – mint közvetítő tudás – kiiktatásával közhellyé silányul. Ne váljunk az Efemerida rabjává. Tekintsünk újra többet az égre!

Az állatöv legkisebb csillagképe a halfarkú kecske, a Nyilastól keletre. Alapvetően a déli égbolt csillagképe, ezért a világos nyári éjszakákon az északi félteke középső és északi szélességi fokairól szemlélve a csillagkép alig látszik. A kecskebak szarvát alkotó α és β csillagok (Algedi, Dabih) találhatók meg a legkönnyebben, ezekhez a Vegán (α Lyr) , a Tejúton és az Altairon (α Aql) átfektetett egyenesen haladva jutunk el.

Legmagasabb égihely 22 órakor augusztustól szeptemberig.

A csillagkép fontosabb csillagai

  • α Capricami – Algedi vagy Dabih. Sárgás színű, 117 fényév távolságban. Mindkét név kecskét, illetve vadkecskét jelent. A mészárosok szerencsecsillaga. Az Algedi optikai kettőscsillag.
  • β Capricami – Dabih. Aranysárga színű, 150 fényév távolságban. Nevét az arab Al Sa’d al Dhabih kifejezésről kapta, ami „szerencsés áldozópap”-ot jelent. Emlékeztetve a Nap a Bak jegyébe lépésekor történő kecskeáldozatra.
  • γ Capricami – Nashira. Arab nevének jelentése: „jó hír hozója”.
  • δ Capricami – Deneb Algedi. A „bakkecske” farka a csillagkép legfényesebb csillaga. Tőle 50°-kal keletre esik az a pont, ahol Le Verrier francia csillagász 1846-ban számításai alapján egy addig ismeretlen bolygó, a Neptunusz áthaladását feltételezte.

Teljes láthatóság: északi szélesség 62°-tól a déli szélesség 90°-ig.

Mitológiai és asztrológiai vonatkozásairól az Archetípusok sorozatban bővebben olvashatsz:
Bak | Szaturnusz | 10. ház

Csillagászati szakkönyvek felhasználásával.

Share This