Az asztrológus-kliens kapcsolatban szükség-szerűen alakulnak ki olyan pszichológiai szituációk, amelyek nem szabad, hogy felkészületlenül érjék az asztrológust. Ebben ad fontos igazodó pontokat C.G. Jung összefoglaló műve.

A pszichoterápia gyakorlata

© Scolar Kiadó 2002, Budapest
Fordította: dr. Szalai István

„Szavak tűnnek el a semmiben” – énekeltük katonaként, s most, hogy az az akkori kollégám, aki biztos mértéket jelentett a pszichoterápia gyakorlása során, halálos betegségében a semmi felé tűnik éppen, egyszóval most, az iszonyatos könyv- és mesteráradatot figyelve úgy tűnik, hogy mind ritkábban emelkedik ki egy olyan sziget, mely tájékozódási pontot, kapaszkodót, öblöt nyújt az utazónak, maradásra, megtelepedésre csábítva.

Öröm volt fordíthatni e könyvet, mert C. G. Jung sziget, olyan sziget, amely nagyrészt terra incognita a magyar Olvasónak. Ismeretlen vidék, hiszen átfogó, az életmű sarokköveit megmutató munkája még nem jelent meg magyarul. A német nyelvű összkiadás is e kötettel indult, mert az itt összegyűjtött írásokban végig erősen hangsúlyozott gyakorlati szemléletmód Jung munkásságának egyik, ha talán nem egyetlen fő jellemzője.

Öröm volt fordíthatni ezt a könyvet azért is, mert a XIII. fejezet mottójául szolgáló Rosenroth-idézet „kérdezek, nem állítok” mondata az egész könyvre igaz, üdítő kivételt jelentve a folytonos „vagy-vagy” áradatban. „Pápista vagy kálomista”, „homouszion vagy homoiuszion”, „népi vagy urbánus”, „freudista vagy jungiánus” – nos, az ehhez hasonló örök kérdésekben Jung inkább az ellentétek egyesítésére törekszik, nem csapódik szekértáborokhoz, nem menetel valaki bandériumában; nem ítésze a konfliktusoknak, hanem értő, befogadó szemlélője.

A könyv nyelvezete eredetiben is nehéz és nem egységes. Ezt igyekeztem megőrizni azzal, hogy a régi alkimista szövegeket archaizáló fordítással adtam vissza. A szöveg magyar helyesírása következetlen, illetve bizonyos esetekben következetesen más, mint a hivatalos. (A „lélegzet” leírhatatlan dolog a leírhatatlanul többet mondó lélekzet mellett!) A Név- és Tárgymutatót az eredeti kötetben Magda Kerényi, a londoni Society of Indexers érdemes tagja állította össze. Az ő nyomdokain haladva készült a jelen változat, amely bizonyos tekintetben bővebb amannál, de – mivel az ilyesféle fogalomtár nem fordítható, pusztán magyarítható – óhatatlanul egyfajta önkényt tükröz.

Köszönet illeti Füredi Sebestyén Mihályt és Hajós Gabriellát nyelvészeti stilisztikai tanácsaikért, dr. Koronkai Bertalant, dr. Pörczi Józsefet és dr. Szényei Gábor Andrást a szakmai útmutatásért.

E könyv nem kritikai kiadás – ez talán kedvez az olvasmányosságnak. Szögletes zárójel különíti el a nem Jungtól származó szövegeket.

Most, hogy kiadom a kezemből e könyvet – néhány kritikus megjegyzésnek elejét veendő –, hadd idézzem Pósaházi János szavait:

„Nem tartyuk mi azt olly meg-csalhatatlan, s Isteni méltóságú fordításnak, hogy annak betüjétül csak egy szálnéra sem szabad vólna el-távozni: mind-azonáltal felőle azt mondgyuk, hogy a’ hitre és jó erkölcsökre tartozó dolgokban, semmi vétket nem foglal magában.”

Aki teheti, olvassa hozzá a németet is. A kettő együtt jobb.

Lectoris salutem!

Budapest, 2002. Böjtelő havában, dr. Szalai István a fordító

Carl Gustav Jung
1875.06.26. 18:39, Kessvill, Svájc (09E20, 47N36), Helyi középidő (LMT)
Oroszlán Nap (3°17’), Bika Hold (15°00’), Bak Ascendens (15°33’), Skorpió MC (16°22’)

Share This