– | föld | kardinális | tél | Szaturnusz | trigon: Bika, Szűz | kvadrát: Kos, Mérleg |oppozíció: Rák

A tizedik csillagkép a Bak, a Zodiákus legkisebb csillagképe. Általában halfarkú kecske formájában ábrázolják. Az ok az, hogy a Bak hosszú évezredek óta már részben az Egyenlítő alatti, azaz az óceánba érő csillagkép. Meghatározó csillagai: Algedi (vadkecske), Dabih (szerencsés áldozópap – a Nap Bak jegyébe való lépésekor egykor kecskét áldoztak), Nashira (jó hír hozója), Deneb Algedi (bakkecske farka). Általános szimbolikája a termékenységre utaló, ezért olyan istenekkel, mitológiai szereplőkkel kapcsolható össze, akik e tulajdonságnak hordozói. Mezopotámiában Éá-nak a föld, a vizek, és a déli égbolt urának a jelképe volt. Egyiptomban a nők gyermekáldásért imádkoztak hozzá; születés és halál kapcsolódott hozzá. A görög mitológiában Dionüszosz kíséretéhez tartozott a kecskelábú Pán és a kecskebőrbe öltözött „szatüroszok” (faunok). A csillagmitológiák szerint a Bak a halálból visszatérő isten jelképe. Az Ószövetségben a kossal (báránnyal) együtt áldozati állat, ám „tisztátalansága” miatt annak ellentéte. A „bűnbak” szerepét tölti be, aki elviszi Izrael minden bűnét. A kereszténységben is a negatív jelentés a domináns. A bűnösök, a kárhozottak szimbóluma. Az érzékiséget, a bujaságot, az ördögöt jelképezte.

Jankovics Marcell szerint a Bak a havában született Jézusnak is a jelképe. A halfarok a Halak korszak kezdetét jelzi, a kecske pedig az ószövetségi bűnbak szerepére utal. Jézus születéstörténetéhez kapcsolódik a barlang, csakúgy mint ahogy Zeuszt is egy barlangba rejti el Szaturnusz elől Rhea az anyja. Amalthea nevű kecske-dajka gondoskodik róla, akinek a fia a már említett kecskelábú Pán.

A Szaturnusz a Naprendszer második legnagyobb bolygója (18 holdja van). Az ókori csillagászat szerint a legtávolabbi planéta, a „küszöb őrzője”. Lassú mozgása (a Földről nézve 28 év alatt járja körbe az Ekliptikát) miatt az öregség, az idő szimbóluma.

„Rossz hírét elsősorban görög megfelelőjének Kronosz varjúistennek, illetve akivel Kronoszt már a görögök is összekeverték, Khronosznak, az »Idő atyának« köszönheti.” (Jankovics Marcell)

A káldeus hagyományban a sors bolygója. A zsidó kultúrában a „zsidók csillaga” (a Törvény jelképe). Jupiterrel való együttállásai jelentőségteljesek a mundán asztrológiában. A hagyomány szerint egy ilyen együttállás („Betlehemi csillag”) kísérte Jézus születését is. A középkortól kezdve tekintik a „nagy jótevő” Jupiterrel szemben a „nagy kártevőnek” a Szaturnuszt.

Szaturnusz / Khronoszt gyakran ábrázolják csontvázként, falábú vagy mankóra támaszkodó aggastyánként. Földművelésre és pusztításra egyaránt alkalmas sarlóval vagy kaszával, illetve homokórával.

„A Bak jegyében a Nap eljut legalacsonyabb pontjára. Az éjszaka uralkodik (…) A legmélyebb pont ébreszti azonban a legnagyobb ambíciót. Aki egészen lentről indul, az akar a legmagasabbra jutni. El akarja érni a csúcsot. Ez azonban csak nagy szívóssággal és majdhogynem szaturnuszian apró lépésekkel lehetséges. Szerény óvatosságra, pontos tervekre és teljes erőbevetésre van szükség” (Bernd A. Mertz)

 

A Bak archetípus

Struktúra, felelősség, kötelesség, munka, teljesítmény, teljesítmény, szabályok, társadalmi elismerés igénye, önkorlátozás, lassúság, állhatatosság, hűség. Merevség, teljesítménydrukk, konzervativizmus, pesszimizmus, zárkózottság, elutasítás, kérlelhetetlenség, melankolikusság, depresszió, aszketizmus.

Céltudatos cselekvés (KARDINÁLIS) a gyakorlati életben (FÖLD). Szigorúan, sőt önsanyargató módon éli az életét. Minden kiszámított, minden jól strukturált (Szaturnusz), és nem ismer pardont. Sem magával szemben, sem másokkal szemben. Aszketikus hajlama legendás. Akárcsak a környezetében úgy a cselekvéseiben is a száraz célszerű rend uralkodik. A véletlen fogalma nem létezik számára.

A Bak az életét mint feladatot veszi magára, amely mögött a személye teljesen háttérbe szorul. A teljesítményein keresztül megismerhető csak – a teljesítést szinte kötelezettségnek érzi; felelősségteljes és nagy feladatokra van szüksége – minél nagyobbak a feladatok, annál nagyobb megelégedettség tölti el, ha megfelel nekik. Távoli célokat tűz maga elé, s azokat következetességgel és kitartóerővel végbe viszi. Kötelességtudata személyes ambícióján túlmutat. Így tiszteletet kiérdemlő személyekké válhat, aki önmagán túllépve személyét meghaladó feladatok sorsszerű elvégzőjévé alakul.

Önmagát nem kímélve alakul az aktuális feladatához. Kötelességtudásban a világ nem tudja követni, ezért az a Bak számára megbízhatatlan, szentimentális, rendetlen, infantilis lesz (Rák). Úgy érzi csak magára számíthat. A lépések évekre előre pontosan kiszámítottak. Alárendeli magát a céljainak, képes kivárni a megfelelő pillanatokat (időérzék).

Realizmusával, objektivitásával, fegyelmével és felelősségvállalásával egyben társadalmi elvárásnak (igazságnak) is megpróbál eleget tenni. A fellépése kiváró, csendes, kimért, figyelmes, zárkózott. Mindig nagyon tudatosan van jelen és megfigyel. A szerepjátéka a pókerjátékos szerepjátéka. Minden erőfeszítést megtesz azért, hogy szándékait elrejtse. Látszólag spontán, de pontosan tudja, hogy mit akar.

Többnyire kitűnő sakkjátékos is, akinél csak húzásonként derül ki merre halad. Az biztos, hogy az elővigyázatossága amely időnként túlhajtottan jelentkezik, a szerepjátékának a része, de mélyen belül megvan az a vágy is, hogy sem bánatában sem örömében ne vezetődjön az emóciói által. Ezért viselkedését nem zavarják meg a hangulatai. A kontroll, az önuralom számára minden – ő szívesen idomítja, fegyelmezi, gyötri, neveli (elsősorban) önmagát. Nem érdekli, hogy más mit csinál (kivétel talán csak a család).

Idősebbnek hat, mint amilyen valójában – ezzel számol is. Fiatalabb korban gyorsan éretté akar válni és korán lemásolja a felnőtt szerepeket. Amíg önmagával elégedett, addig a külvilág visszhangja közömbös számára (de ritkán elégedett). Önfegyelme idős korban is tartást ad neki.

A partnerkapcsolatról is azt gondolja, hogy csak az ésszerűség bázisán válhat tartóssá. Olyan kiegészítőt választ magának, aki osztozik nézeteiben. Ez azonban csak védelem a saját vágyaival szemben, ugyanis igazából olyasvalakit szeretne maga körül látni akiben sok az emóció és bátorsága is van, hogy kiélje azokat.

„A Bak-emberek élethazugsága leggyakrabban a kötelességek kifelé demonstrált teljesítési kényszerében rejlik, valamint a kötelességeknek látszólag a körülmények által megkívánt kényszerré történő alakításában, továbbá azon pszichodinamikailag hasonló alapokon nyugvó képességükben, hogy túl sok felelősséget vállalnak, kell vállalniuk másokért. E mögött azonban, így leplezvén, nagyon gyakran csak elképesztő mértékű hatalomvágy áll; egyúttal így vonják ki magukat a könnyed embertársi kapcsolatok kialakításából, amelyekben bizonytalannak és gyámoltalannak bizonyulnak. Ezzel függ össze, hogy hiányzik belőlük a kedvesség és a nyitottság. Egyfajta kötöttség és zárkózottság jellemzi ehelyütt a szülötteket. Nem kívánt áldozat, aszketikus keménység, vasszigor önmagukkal szemben és a teljesíteni akarás adják meg neki azt a büszkeséget, amelyért drágán megfizetett, és amely igazán még őt magát sem tölti el megelégedettséggel, és nem teszi számára lehetővé, hogy ellazulván önmaga azon másik oldalával találkozzon, amely több nyitottságot és engedékenységet kívánna, és emberibbé tenné.” (Fritz Riemann)

 

A 10. ház

A IV. – X. ház tengelye a család, a múlt és az életterv tengelye; individuációs tengely; regresszióból a progresszióba; múltból a jövőbe (időtengely).

Az élet itt kaphat új irányt. Későbbi sikereink számára itt fektethetjük le az alapkövet. Olyan házról van szó, ahol tisztába jöhetünk elhivatottságunkkal a világban, és ahol az élet értelmet kaphat. A célok egyértelmű körvonalat nyerhetnek, ami az elhivatottság érzését adhatja. Azt az igényt képviseli, hogy kilépjünk a világba, és hozzátegyünk a közösséghez valamit – az elismerés igénye. A sikerért való fáradozás énünk értékét, jelentőségét bizonyíthatja önmagunk számára.

Csak ha már teljesítettük a családi minták által meghatározott élettervünket (script), akkor léphetünk az egyéni utunkra (a felnőtt élet egyedi döntései). Jelentős ház az identitás és a kifelé mutatott kép szempontjából. Ha a személyi horoszkópban hangsúlyt kap, akkor rendkívüli fontossággal bír, hogy hogyan tekintenek a szülöttre, ill. hogyan ítélik meg. Elismerést vár azért, amit tesz, és szeretne, mint individuum befolyást gyakorolni és kisugározni. A ház feladatai közé tartozik, hogy gondoljuk át céljainkat, ill. tervezzük meg, hogyan érhetjük el azokat.

 

Medium Coeli

Feladat, amit teljesíteni kell – az élet olyan területe, ahol választásra, döntésre vagy cselekvésre van szükség; az előrevezető út; spirituális ill. morális kudarc lehetősége. Az MC a perszóna (MASZK, nyilvános Én) a társadalmi elvárások felé megnyilvánuló összetevője (Ascendens: Én-Te).

Az MC azt mutatja meg, hogy milyen kvalitásokat szeretnénk az életünk folyamán kifejleszteni, és mire irányul a tudatunk. Kifejezésre juttatja, milyen jellegűek a reményeink, és milyen státusszal törekszünk a társadalomban. Utalást ad arra nézvést, milyen célokat és irányokat követünk. Azt is mutatja, mások hogyan értékelnek, és mi hogyan szeretnénk, hogy értékeljenek, mit mutatunk meg magunkból a világnak, és milyen általában a beállítódásunk.

Az MC önvaló (Selbst) növekedésének és kibontakozásának alkotóelemét képezi. Az a ház, amelyikben az MC ura áll, megmutatja, mely területen jutnak kifejeződésre hosszú távú céljaink, és milyen jellegűek azok a lehetőségek, amelyek realizálódhatnak. Feltárja, mi az előttünk álló élet feladata. (pl.: az MC ura a 8. házban áll, akkor a belső transzformáció és átváltozás folyamatának kell alávetnünk magunkat.)

 

A 10. ház lélektani vonatkozásai

A Radix 10. házának és az MC-nek pszichológiai vonatkozásai sokrétűek. A sok-sok megközelítési lehetőségből itt hármat emeltünk ki;

  • az életcél,
  • a tekintély,
  • és az általánosabb progresszió fogalmát.

 

Életcél-motiváció

(Kapitány Á. / Kapitány G.: Rejtjelek)

BELSŐ KÉSZTETETTSÉG = egész életet összefogó cél, hivatás vágya

CÉL = megtalált hivatás tudata

MEGFELELÉSKÉSZSÉG = életcélkövetés képessége, cél-motiváció

Szükséges, hogy az életünket valami összefogja, strukturálja, értelmet adjon neki. Az erős céltudatosággal rendelkező ember életét egy általánosabb célhoz (hivatás, politika, pédamutatás, család, stb.) igyekszik igazítani, és az mellett töretlenül kitart. Gyermekkorban inkább csak tekintélykövetésről van szó, mintsem életcélról. A hivatástudat később alakul ki.

Ha csak az életcél vágya, azaz a belső késztettség van jelen, de magának a célnak a tudatosítása hiányzik az vég nélküli újrakezdésekhez vezethet (kudarcforrás).

„E motiváció tehát akkor van jelen az emberben, ha (már) tudja, hogy minek is kell(ene) szentelnie az életét”

Nem elég azonban a vágy és a céltudatosság ha valakiben nem fejlődött ki a készség a megvalósításra. Tehát elég elszántsága, kitartása van ahhoz, hogy elérje a céljait. Hogy az „életcél-motiváció” területén kiegyensúlyozottan működjünk, ahhoz a vágynak, a céltudatosságnak és a megvalósító képességnek egyaránt jelen kell lennie, egyfajta dinamikus egyensúlyban.

A célirányos cselekvés alapösszetevői (Pszichológiai Atlasz):

  • PERFEKTIVITÁS: képességek és készségek szerint oszlik meg
  • CÉLTUDATOSSÁG: a feladat értése, az alternatívák ismerete, a célba jutás elsőbbsége
  • SZITUÁCIÓS FELTÉTELEK: a valóságos előfeltételekhez való alkalmazkodás
  • KÉSZENLÉTI SZÍNVONAL: kötelességtudat, felelősségvállalás, erőfeszítésre való készenlét
  • KOGNITÍV ÉRTÉKELÉS: a hasznosság elvárása, a siker valószínűségének mérlegelése
  • VISSZAJELZÉSEK: az eddigi cselekvési folyamatokból levont következtetések

 

Tekintélykövetés-motiváció

(Kapitány Á. / Kapitány G.: Rejtjelek)

BELSŐ KÉSZTETETTSÉG = belső igény arra, hogy mintáink legyenek

CÉL = konkrét minta, tekintély

MEGFELELÉSKÉSZSÉG = belsővé tett mintakövetés

A tekintélykövetésen a szerzők egyszerűen csak a mintákra való szükségletünket értik.

„ A tekintélyek ellen lázadónak maga a lázadás (vagy egy-egy lázadó mint példa) jelent ilyen mintát, vagy ha úgy tetszik: tekintélyt.”

Az embereknek eltérő mértékben van szükségük követendő tekintélyekre (mintákra). A motiváció már gyerekkorban kialakul, sőt számos későbbi motiváció alapja a szülői tekintély.

„ A tekintélykövetés vágya az a belső igény, hogy ilyen mintánk legyen, arra késztet, hogy magunkat elkezdjük hozzáigazítani; akár találtunk már magunknak megfelelő tekintélyt, akár nem.”

A sikeres mintakövetéshez tudatossá kell válnia a tekintélykövetési célnak. Így nem csak magáért az igazodásért igazodunk, hanem egy adott tekintéllyel, csoporttal igazodásunk tárgyat is kap. Időnként az is előfordul, hogy valaki tudatosan nem követ egy tekintélyt vagy mintát.

Természetesen nem elég itt sem a vágy és a tudatosított cél. Szükség van a céllal való azonosulás képességére is. Azonosulás egy szereppel, amely a környezet, a közösség sajátosságaihoz kötődik („tekintély-csoport”).

Szociális elismerés (Pszichológiai Atlasz):
Az elismerésre való törekvés a szociális biztonságot szolgálja. A társas önmagára figyelést mint motívumcsoportot három oldalról lehet megkülönböztetni

  • STÁTUS (elsőbbség) – respektus, társadalmi helyzet, fölérendelés
  • PRESZTÍZS (tekintély) – elismertség, dicsőség, kitüntetés
  • MORÁLIS ÉRTÉKELÉS – a jó hírnév és a személy méltányolása

 

Progresszió

(Forrás= M. Daniels: Útjelző szavak)

Az alapvető motivációkat és irányultságokat jelenti az életünkben. Az előrevivő fő ösztönző erők összefoglaló fogalma. Ezek az ösztönző erők alapvetőbbek lehetnek az ego tudatos vágyainál és céljainál. Vannak akiknek a személyes siker, a teljesítmény a legfontosabb, de vannak olyanok is akiknek a gondoskodás, az önfeláldozás, a szolgálat.

Egyfajta eredője lehet a belső progresszió és a külső progresszió kölcsönhatásának.

Progresszió: hajtóerők; uralkodó motiváció; erőforrás; kreatív impulzusok; jellemzők, melyek a személyt előre viszik; lehetőségek; személyes értékek.

Belső progresszió: magasabb Self; belső tanító; belső erő; belső értékek; elvek; tudattalan törekvés iránya, mana.

Külső progresszió: Én-ideálok; tudatos értékek, célok, vágyak; jövőbeli helyzet; elkerülhetetlen következmények; szociális szükségletek.

A belső progresszió belső természetünk magasabbrendű oldalát képviseli, mely szükséges a belső fejlődésünkhöz. Tudattalan törekvésről van szó, azaz nagyrészt nem a mi választásunk, hanem inkább egy belső eredendő ideálkép. Tudattalan jellegéből adódóan nem mindig van tudatosan képviselt értékeinkkel.

C. G. Jung ezt a mana személyiség fogalmának bevezetésével igyekszik érthetőbbé tenni. A mana polinéz szó, és a természet elemi erőit jelenti. A férfi mana személyiséget a Bölcs Öregember archetípusa, a női mana személyiséget pedig a Nagy Földanya (Magna Mater) szimbolizálja. A mana személyiség megnyilvánulhat pozitív (spiritualitás, bölcsesség, belső erő) és negatív (arrogancia, öndicsőítés, önteltség) módon egyaránt.

Jung szerint a negatív megnyilvánulási mód akkor kerül elő, ha nem tudjuk tudatosan elkülöníteni a mana személyiséget, így ez az archetípus veszi át a hatalmat a psziché felett (megalománia)

A külső progresszió az objektív énünk tudatos céljaira utal. Olyan objektív eredmények, melyeknek értékelését a szocializáció során sajátítottuk el (anyagi siker, pozíció, erő, fizikai örömök, szerelem, házasság, stb.) A jövőbeli én idealizált képét mutatja.

Ennek a képnek a követése sok csapdát rejt magában, hiszen nincs másról szó mint a környezet (szülők, tanárok, barátok…) véleménye és elvárása velünk szemben. Így nem biztos, hogy valós szükségleteinket, képességeinket képviseli. Komoly veszélyt rejt annak a lehetősége, hogy kizárólag külső, objektív ideáljainkkal azonosulunk, belső szubjektív fejlődésünk rovására. S bár a külső progressziónak fontos szerepe van személyiségfejlődésünkben, mégsem engedhetjük meg, hogy eluralkodjon életünkben.

 

Szaturnusz

Struktúra, szilárdság, lehatárolódás. Tartás, stabilitás, kitartás, következetesség. Határok, és elhatárolódások. Forma, sűrítés, koncentráció, kristályosodás, lelassulás, megmerevedés, a törvény, a rend. Kontroll és korlátozás. Hagyomány, kötelesség, bizalmatlanság, pesszimizmus, elégedetlenség, nélkülözés, aszkézis, komolyság, keserűség. Alázat, realitás, keménység, hidegség, felelősség.

A görög mitológiából ismert a félelmében saját gyermekeit felfaló Szaturnusz története. Mindaz, amit létrehoztunk, kimondtunk, megcselekedtünk mind-mind egy olyan gyermek, aki később ellenünk fordulhat és ettől fél, szorong a Szaturnusz. Mindig önmagunkkal kapcsolatos feladatot jelent. A “lenyelt gyermekek” csupán megérnek arra, hogy megvalósulhassanak.

„Saturnus tehát felelőségteljes külső állást foglal el. Ehhez rendkívüli koncentrációra, nyugalomra, türelemre, és óvatosságra van szüksége. Gyermekeit azok éretlensége, fejletlensége, tapasztalatlansága miatt kell felfalnia. Le kell nyelnie őket, ha el akarja kerülni a biztos bukást. Saturnus tehát a következőt tanácsolja: összpontosíts, szabadulj meg a gyerekes kívánságoktól, fojts magadba minden kiforratlan dolgot pozíciód megerősítése érdekében.” (B. A. Mertz)

A Szaturnusz a jóléti, komfortos, érzelmi élet frusztrációja. A Nappal (tudatos Én), a Holddal (ösztönös reakciók), az Ascendenssel (viselkedési minták) való kapcsolata a gerince a jellemrajznak. A Szaturnusz megmutatja; amit az egyén akar (Nap – Szaturnusz), amire szüksége van (Hold – Szaturnusz), a stílust amivel ezeket eléri (Asc – Szaturnusz). Egy kollektív archetípusról van szó, amely kielégítetlenséget, csalódást, meghasonlást okoz, miután elértük amire vágytunk.

A Szaturnusz megmutatja az egyéni feszültségeket; ugyanakkor lehetőséget teremt egy magasabb szintű tudatosság elérésére. Bármennyire is úgymond emelt, vagy jól pozícionált is a Radixban, mégis az élethez tartozó harcokra hívja fel a figyelmet.

A Szaturnusz megvizsgálja, hogy képes vagyok-e felismerni és elfogadni a korlátaimat, melyek azt jelzik, hogy ember vagyok: testem van, személyiségem van, érzelmeim vannak. A Szaturnusz elvárja, hogy tudjam meddig terjednek a határaim és azokat ne lépjem át. Ne értékeljem túl magam. Máskülönben nagyon magasról zuhanok majd és az fájdalmas lesz. Elvárja, hogy megismerjem képességeim árnyoldalait is – sőt, elfogadjam és integráljam is azokat.

Vizsgálata a következő kérdéseket veti fel:
Készen állok-e bevonni az életembe az árnyékomat, mint egy részt önmagamból és nem másokat okolni a kudarcokért?
Képes vagyok-e mindenért átvállalni a felelőséget?

Téves viszonyulás nem cselekedni. Valamit „nem tenni” is felelőséggel jár. A Szaturnusz integrációja válsággal járhat.

„A Szaturnusz kifejezi a struktúrából adódó külső és belső törvényszerűségeket, a törvény alá vetett embert. A sors jelentkezhet tehertételként, vagy kötelességként is, amelyek felvállalása kötelességtudó, nagy felelősségtudattal rendelkező jellemet hoz létre. Az Árnyék összefügg a Szaturnusszal kapcsolatban már említett karma-fogalommal is. A karma által hozott sorsesemények gyökere, oka ugyanis önmagunkban van, ennek forrásait azonban nem ismerjük fel magunkban, hanem külső eseményeknek tulajdonítjuk. A karma fogalma a karakterben elrejtett nem tudatos sorsmeghatározó vonásokat takarja, amelyek magukhoz vonzzák, s az ego céljaitól eltérően alakíthatják a körülményeket. Szenvedést, vagy destrukciót ez olyankor okoz, ha a tudatos életkoncepció közvetlenül összeütközésbe kerül azzal, amit a lélek harmóniája megkívánna.” (Pressing Lajos: A Szaturnusz archetípusa)

 

A Szaturnusz lélektani vonatkozásai

„Ki vagyunk osztva. Megvan a helyzetünk. Mit tehetnénk a a szabály ellenében?! Mint mozdulatlan csillagok az égen, változatlan rajzunk és jellemünk.”

Az ember az a lény aki tisztában van meghatározottságával, természeti és társadalmi korlátaival. Akkor vesztem el a szabadságom, ha elidegenedek magamtól, a társamtól, illetve: ha a környező világom szerepeivel, intézményeivel, törvényeivel elidegenedik tőlem.

„Akkor félek igazán, ha a sötétben találkozom árnyék-önmagammal, s nem ismerve meg őt, megijedek tőle.”

A szabadság kockázattal és felelőséggel jár, de hiánya ennél is komolyabb kellemetlenségekkel: egyrészt elkeseredettséget és reménytelenséget okoz, másrészt fantázia szülte pótlékokkal táplálja az embert. A gondolkodó remény helyébe a buta remény lép.

A legáltalánosabb lélektani hatása erős, néha túlértékelt felettes énben érzékelhető. A külső Szaturnusz (szülők, nevelők képében) tabukat, frusztrációkat, szorongásokat, a bűntudat érzését ülteti el bennünk – majd belső Szaturnusszá válik, azaz a lelkiismeret környezet által meghatározott, individuális részévé.

 

Share This